A gyerekek nagy érdeklődéssel viszonyulnak a „kertlakó” madarakhoz
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
2024. április 01., 09:582024. április 01., 09:58
A korondi Szász Emil közel 12 éve tart háztáji szárnyasokat, díszmadarakat pedig 5-6 éve. A madárkert ötlete több esztendeje ott motoszkált a fejében, ismerősei biztatására utánajárt a létrehozás feltételeinek, és tavaly májusban már megcsodálhatta az első diákcsoport a színes tollú madarakat. „Nagyon tetszett a gyerekeknek, a látogatás után képeket töltöttek fel a közösségi oldalra, így egyre több ember érdeklődött a madárkert iránt. Onnantól kezdve egyik csoport jött a másik után, és mindenki akkora összeget hagyhatott, amennyit ért neki a látogatás” – mondta a Krónika érdeklődésére Szász Emil, aki jelenleg is becsületkasszával működteti a telkén található létesítményt.
Szász Emil szeretne minél változatosabb kínálatot nyújtani a látogatóknak
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
A létesítmény méretével kapcsolatban az ötletgazda kiemelte, a madarak számára az a legjobb, ha minél nagyobb területet biztosítanak nekik. A papagájoknak két méter magas, egy méter széles a kalitkájuk, a páváknak pedig 5x3 méteres, és már készülnek az új, nagyobb röpdék.
Kérdésünkre, hogy mikor és miként tervezi bővíteni a madárkertet, a korondi fiatalember azt válaszolta, élete végéig bővíti majd. „Sosem fogom azt mondani, hogy elég fajom van, hiszen mindig lesznek újabb és újabb madarak, amelyek megtetszenek.
– magyarázta a kert megálmodója, aki családjával közösen működteti a létesítményt. Kifejtette, a közeljövőben szeretné bővíteni a papagájállományt, növelni a fácánfajok számát, valamint a vízimadarak létszámának is csak a „csillagos ég szab határt”.
A tervek szerint a vízimadarak létszáma is növekszik a jövőben
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
A kőműves foglalkozású Szász Emil a madártartást befolyásoló időjárási viszonyokra is kitért. Mint magyarázta, a papagájok mínusz 5-10 fokig kültéri röpdében is tarthatók, de a korondi létesítményben házuk kinti és benti részre oszlik, utóbbi fűtött. Rámutatott, a kertben található fácánok mindegyike hegyvidéki, így nagyon jól bírják a székelyföldi hideget. „A Himalájában őshonos fácánok mínusz 10-20, akár -30 fokhoz vannak szokva, olyan hideg telek pedig nálunk nincsenek. Inkább arra kell figyelni, hogy huzatmentes helyen legyenek” – hívta fel a figyelmet a fiatalember. Hozzátette, a vadmadarakkal az a probléma, hogy utolsó pillanatig „titkolják” betegségüket, hiszen a szabadban a gyengébb madarat viszi el előbb a ragadozó. Szász Emil szerint tehát nagyon oda kell figyelni arra, ha a madár szárnya kicsit lentebb van, gubbaszt, borzos a tolla, és fontos tenyésztőktől, szakemberektől tanácsot kérni.
Az érdeklődőknek madársimogatásra is lehetőséget nyújtanak a korondi madárkertben
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
A madárkert hétköznaponként 16 és 20 óra között, hétvégén 9 és 21 óra között fogadja a látogatókat, viszont ha növekszik a bevétel és fedez egy fizetést, hosszabb ideig lesz nyitva. „Ugyanakkor szeretném, hogy látogatók ne csak gyönyörködjenek a madarakban, hanem bővítsék tudásukat. Ha valakinek kérdése van a tartástechnológiával, tenyésztéssel kapcsolatban, nyugodtan felteheti. Mi itt vagyunk, és szívesen beszélgetünk a látogatókkal” – fogalmazott a madárkert működtetője.
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újra a Kárpátok fölött szárnyalhatnak a fakó keselyűk. Papp Tamással, a Milvus Csoport vezetőjével beszélgettünk a 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítéséről, eltűnésük okairól, és arról, milyen fontos szerepük van az ökoszisztéma „takarítójaként”.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!