A gyerekek nagy érdeklődéssel viszonyulnak a „kertlakó” madarakhoz
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
2024. április 01., 09:582024. április 01., 09:58
A korondi Szász Emil közel 12 éve tart háztáji szárnyasokat, díszmadarakat pedig 5-6 éve. A madárkert ötlete több esztendeje ott motoszkált a fejében, ismerősei biztatására utánajárt a létrehozás feltételeinek, és tavaly májusban már megcsodálhatta az első diákcsoport a színes tollú madarakat. „Nagyon tetszett a gyerekeknek, a látogatás után képeket töltöttek fel a közösségi oldalra, így egyre több ember érdeklődött a madárkert iránt. Onnantól kezdve egyik csoport jött a másik után, és mindenki akkora összeget hagyhatott, amennyit ért neki a látogatás” – mondta a Krónika érdeklődésére Szász Emil, aki jelenleg is becsületkasszával működteti a telkén található létesítményt.
Szász Emil szeretne minél változatosabb kínálatot nyújtani a látogatóknak
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
A létesítmény méretével kapcsolatban az ötletgazda kiemelte, a madarak számára az a legjobb, ha minél nagyobb területet biztosítanak nekik. A papagájoknak két méter magas, egy méter széles a kalitkájuk, a páváknak pedig 5x3 méteres, és már készülnek az új, nagyobb röpdék.
Kérdésünkre, hogy mikor és miként tervezi bővíteni a madárkertet, a korondi fiatalember azt válaszolta, élete végéig bővíti majd. „Sosem fogom azt mondani, hogy elég fajom van, hiszen mindig lesznek újabb és újabb madarak, amelyek megtetszenek.
– magyarázta a kert megálmodója, aki családjával közösen működteti a létesítményt. Kifejtette, a közeljövőben szeretné bővíteni a papagájállományt, növelni a fácánfajok számát, valamint a vízimadarak létszámának is csak a „csillagos ég szab határt”.
A tervek szerint a vízimadarak létszáma is növekszik a jövőben
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
A kőműves foglalkozású Szász Emil a madártartást befolyásoló időjárási viszonyokra is kitért. Mint magyarázta, a papagájok mínusz 5-10 fokig kültéri röpdében is tarthatók, de a korondi létesítményben házuk kinti és benti részre oszlik, utóbbi fűtött. Rámutatott, a kertben található fácánok mindegyike hegyvidéki, így nagyon jól bírják a székelyföldi hideget. „A Himalájában őshonos fácánok mínusz 10-20, akár -30 fokhoz vannak szokva, olyan hideg telek pedig nálunk nincsenek. Inkább arra kell figyelni, hogy huzatmentes helyen legyenek” – hívta fel a figyelmet a fiatalember. Hozzátette, a vadmadarakkal az a probléma, hogy utolsó pillanatig „titkolják” betegségüket, hiszen a szabadban a gyengébb madarat viszi el előbb a ragadozó. Szász Emil szerint tehát nagyon oda kell figyelni arra, ha a madár szárnya kicsit lentebb van, gubbaszt, borzos a tolla, és fontos tenyésztőktől, szakemberektől tanácsot kérni.
Az érdeklődőknek madársimogatásra is lehetőséget nyújtanak a korondi madárkertben
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
A madárkert hétköznaponként 16 és 20 óra között, hétvégén 9 és 21 óra között fogadja a látogatókat, viszont ha növekszik a bevétel és fedez egy fizetést, hosszabb ideig lesz nyitva. „Ugyanakkor szeretném, hogy látogatók ne csak gyönyörködjenek a madarakban, hanem bővítsék tudásukat. Ha valakinek kérdése van a tartástechnológiával, tenyésztéssel kapcsolatban, nyugodtan felteheti. Mi itt vagyunk, és szívesen beszélgetünk a látogatókkal” – fogalmazott a madárkert működtetője.
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Részleges napfogyatkozás és a Perseidák nevű hullócsillagraj csúcspontja látható augusztus 12-én, szerdán este, illetve éjjel. Mindkettő különlegességnek számít, de az ritkaság, hogy egy napra essen a két égi jelenség – mondta Popa Armand a Krónikának.
Javában tombol a nyár, Erdély-szerte is nagy a hőség, sokaknak jól esik ilyenkor egy korsó sör. Vagy egy üveggel. De vajon mennyit kell utazni, hogy az itthoni 10–15 lejes vagy akár magasabb áraknál olcsóbban jussunk sörhöz?
Látványos felvételt tett közzé vasárnap a Prahova Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a szombati bevetésről, amikor két német sziklamászót mentettek meg a Bucsecs-hegységben.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!