Roncsderbi Gyergyóditróban

Ünneplőbe öltözött a hét végén a Hargita megyei Gyergyóditró, a községközpontban több helyszínen felfújhatós ugrálók, várak, körhinták és óriáskerekek csábították a gyerekeket. Az ifjak színe-java a „Légy ott”-kupán igyekezett mindenféle csalafinta próbatételben bizonygatni rátermettségét, a felnőtteket lacikonyhák sokasága és árnyékos sörsátrak várták egy kis lazításra, pihenésre.

Közben több helyszínen zajlottak a változatos programok: az endurómotorosok az utászház közelében hajtották végre nyaktörő mutatványaikat, a horgászok Gál Béla halastavánál igyekeztek „kifogni az aranyhalat” a felnőttek favágó-, céllövő-, és autóhúzóversenyen mérhették össze rátermettségüket.

Mindközül talán a legvonzóbb esemény a roncsderbi volt, ahol az ügyes kezű ezermesterek bebizonyították, nem csak a fa megmunkálásához értenek, de a játék, a móka kedvéért képesek átfazonírozni akár két nap alatt egy autót. Bajkó Ferenc vállalkozó például a saját autóbontójában lévő 1963-as Trabantot alakította cabrióvá, két oldalát a román és a magyar zászló színeire festve.

„Ez az autó a román–magyar összefogást jelképezi” – szögezte le a Krónika kérdésére Bajkó, megjegyezve, hogy bár a két nép kultúrája különböző, „egyazon roncsautóban utazunk az Európai Unióban”. Társa egy Oltcitot fazonírozott át egy mindenféle sportautóhoz hasonlatos, csak az eredeti vonásokat legkevésbé őrző járgánnyá. Az egyébként biztonságtechnikus fiatalember régóta készül az eseményre, barátaival délutánonként vágta, bontotta, hegesztette, forrasztotta olyanná a régi Oltcitot, amilyen lett.

A két autó felvonulása után azonban megjelent a téren egy összetört orrú kisteherautó is, mint mesélte a vezetője, „szégyenében” jött ki a térre, amikor azt látta, hogy csak két roncsautó jelent meg a derbin. „Az autómat a sors alakította ronccsá, miközben vezettem” – magyarázta a népes közönség derültségére.

Eközben a jégpálya szélén több bográcsban ínycsiklandó finomságok főttek, az eseményt látogatók közül többen is megjegyezték a versenyben álló tanácsosok láttán: „kíváncsian várjuk, mit főz ki az RMDSZ, miközben a másik oldalon az MPP kavar”.

Díszpolgári cím és megemlékezés

A szórakozás mellett komoly dolgokra is jutott idő, ünnepi tanácsülés keretében tüntették ki díszpolgári címmel Csibi Bélát, a község egykori néptanácselnökét. Mint méltatója, Petres Lajos tanár kihangsúlyozta: „az ő idejében látványos fejlődésen ment keresztül a község, mind urbanisztikai, mind szellemi-kulturális téren.” A Pro Ditró díjat György Hajnal testneveléstanár vehette át a közösség életében kifejtett szervezői munkájáért.

Az ünnepi tanácsülésen mutatták be Gergely Géza nyugdíjas magyartanár Kálvária című dokumetumkötetét, amelyben emléket állít a község egykori matematikatanára, Pál Béla a kommunista rezsim idején történt meghurcoltatásának állít emléket. Az egykori matematikatanár több levelet is küldött az akkori államhatalomnak, amelyben elítélte a magyarok elleni elnyomó politikát, ezért a Szekuritáté meghurcolta és börtönbe záratta. Mint a szerző hangsúlyozta: „ha sok olyan ember lett volna, mint Pál Béla, nem lehetett volna Romániában az embereket úgy terelgetni, mint egy birkanyájat.”