Hirdetés

Ritka pillanatok rókákról, őzekről, a természet szépségeiről: Moldován Zsolt fényképei születéséről

A Csernáton határában a cserebogár után felugró kisrókáról készült kép elnyerte a Milvus fotópályázatának fődíját •  Fotó: Moldován Zsolt

A Csernáton határában a cserebogár után felugró kisrókáról készült kép elnyerte a Milvus fotópályázatának fődíját

Fotó: Moldován Zsolt

A háromszéki Csernáton határában rögzítette idén nyáron a cserebogár után ugró kisrókát Moldován Zsolt kézdivásárhelyi fotográfus, akinek alkotása rangos elismerést kapott: elnyerte a Milvus természetfotó-versenyének nagydíját szeptember végén. Moldován Zsolt a Krónikának beszélt az elismerésről, a díjnyertes fotó születéséről, a természetfotózásról és további terveiről is.

Deák Szidónia

2022. október 08., 17:562022. október 08., 17:56

– A cserebogár után felugró kisrókát ábrázoló fotód elnyerte a Milvus természetfotó-versenyének fődíját szeptember végén. A Milvus madártani egyesület és a Romániai Természetfotósok Egyesülete (FORONA) szervezte megmérettetésre több száz fotó érkezett Európa különböző országaiból, a neves szakemberekből álló zsűri pedig természet, élővilág, romániai természet kategóriában díjazta a beérkezett alkotásokat, közönségdíjat is kiosztottak, a fődíjat pedig neked ítélték. Gratulálunk a kitüntetéshez! Hogyan értékeled a az elismerést?

– Óriási megtiszteltetés számomra a díj, sosem gondoltam volna, hogy a rókakölyök nemcsak a cserebogár után, hanem a dobogó legfelső fokára is felugrik. Bíztam benne, hogy falra kerül a kép, de a nagydíjra nem számítottam. Nemzetközileg elismert zsűritagok szavazata alapján lett fődíjas, olyan fotósok voksai által, akik meghatározó alakjai a romániai természetfotós életnek, és számomra egyben példaképek is. A Milvus fotópályázat Románia legnívósabb természetfotó-pályázata, rengeteg ismert külföldi alkotó is benevez erre a versenyre minden évben.

Hirdetés
Idézet
Ez a díj egy visszajelzés, hogy tovább folytassam, amit csinálok.

– Különleges pillanatot ragadtál meg. Hogyan sikerült lencsevégre kapni a kisrókát, és mi jelentett kihívást a fényképezés folyamatában?

– A kép idén júniusban az egyik kedvenc fotós helyszínemen, a Csernáton határában található, a falubelik által csak „rókalyukaknak” nevezett mezei tisztáson készült. Néhány éve építettünk egy saját lest, hogy itt majd gyurgyalagokat fotózzunk nászidőszakban, ugyanis a színes kis madár előszeretettel használja a fészkeléshez az omladozó löszfal oldalát. Délutánonként, munka után utam egyenesen oda vezetett egy jó kép és rengeteg maradandó élmény reményében. A madarakkal párhuzamosan az ott élő rókacsalád életét is figyelemmel kísértem. Leshelynek a kép elkészítése előtti délután a löszfal melletti tisztást választottam, onnan figyelve a horizonton, azaz a fal tetején játszadozó rókakölyköket.

Amíg anyjuk vadászni volt, a kicsik önfeledten játszottak a kotorék környékén. A kölykök júliustól követik a felnőtt rókát, ettől kezdve tanulják meg a vadászat fortélyait, majd ősszel elválnak anyjuktól. Éppen a gépem keresőjén keresztül kémleltem a kisrókát, ujjam az exponálógombon, fókuszt a rókára állítva vártam, hogy történjen valami. Soha jobbkor nem repülhetett volna be a cserebogár a képbe, először csak kíváncsivá téve, majd kihozva az igazi ragadozót a rókakölyökből. A pillanat megragadásánál a cserebogarak tömeges rajzása is segítségemre volt, így a kis szárnyas lény is főszereplője lett a képnek.

Idézet
Ezenkívül azért is különleges ez a kép, mivel a cserebogarak négyévente láthatóak. Olyan pillanatot kaptam el, amit addig még szabad szemmel sem láttam.

Kihívást jelent egy közönséges fajról maradandót alkotni, és egy képet kerek egésszé alakítani, figyelembe véve a kép üzenetét, technikai tökéletességét, kompozícióját és jelen esetben a pillanatot, az állatok viselkedését, környezetét és a két egyed közti kapcsolatot.

Moldován Zsolt •  Fotó: Gyergyai Botond Galéria

Moldován Zsolt

Fotó: Gyergyai Botond

– A fotózás életformát is jelent, különösen a természetfotózás. Hogyan kerültél kapcsolatba a fényképészettel?

– Körülbelül 12–13 éves lehettem, amikor kezembe vettem édesapám Zenit márkájú orosz gépét. Ő fiatalkorában vadfotós volt, így a szenvedélyét mondhatni én is örököltem. Kezdetben filmre fotóztam, akkor a digitális technika még gyerekcipőben járt. Ott tanultam meg az alapokat, hogy mi a rekesz, képzaj, exponálási idő, illetve más, fotózáshoz tartozó alapfogalom. Később kaptam meg az első digitális, kompakt fényképezőgépem, és csak ámultam-bámultam, hogy milyen képek készíthetőek. Később csatlakoztam a sepsiszentgyörgyi Camera Club Siculorum fotóklubhoz, ahol rengeteg segítséget, útmutatást kaptam a tagoktól.

A moszkvai természetfotós kiállításon látható Árnyékok című fotó drónnal készült •  Fotó: Moldován Zsolt Galéria

A moszkvai természetfotós kiállításon látható Árnyékok című fotó drónnal készült

Fotó: Moldován Zsolt

– A természetfotózásnak megvannak a szépségei és kihívásai. A te érdeklődésedet miért épp az élővilágunk megörökítése keltette fel?

– Már kiskoromban rabul ejtett a természet. Különlegesnek és csodálatosnak találtam azt, ami minket körülvesz, és büszke vagyok arra, hogy már gyerekkoromban olyan valamire találtam, ami a mai napig boldoggá tesz. David Attenborough és a National Geographic által készített filmeken nőttem fel, Frans Lanting, Art Wolfe és más híres természetfotósok könyveit lapoztam, és lenyűgöztek az általuk feltárt természet szépségei.

Idézet
Azt az érzést, amit a természet közelsége ad, akár lesben ülve valahol az erdő mélyén vagy éppen egy hegy csúcsára felmászva fényképezőgéppel az oldalamon, nem kárpótolja semmi.

Úgy fogalmaznék, hogy a szabadság érzése, a ritka pillanatok lefotózásának a vágya, a természet értékeinek megörökítése mind arra motivált, hogy a természetfotózás életem szerves része legyen. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a feleségem és az egész családom támogat ebben, és a szakmám is teret ad a fotózásnak, mezőgazdászként dolgozom, így mindennap kint vagyok terepen.

•  Fotó: Gyergyai Botond Galéria

Fotó: Gyergyai Botond

Természetfotósként olyan pillanatokat próbálunk lencsevégre kapni, amit az ember nem lát szabad szemmel, bemutatva ezzel vadvilágunk, természeti értékeink különlegességét. Rengeteg időt vesz igénybe egy kép elkészítése, hiszen első lépésként a kiszemelt faj viselkedését kell tanulmányozni, majd csak utána adódik alkalom a képen gondolkodni. Kint a természetben minden nagyon gyorsan történik, ezredmásodpercek alatt játszódnak le pillatanok, mégis néha sikerül egy-egy kép erejéig megállítani az időt, és kiemelni egy pillanatot fotó formájában. Amikor a gépet magamhoz veszem, és elindulok az egész felszereléssel, tudom, hogy valami olyan dolog fog történni, ami a nyüzsgő mindennapokból hiányzik.

Idézet
Kihívásként megemlíteném a saját, egyedi stílus kialakítását, az újszerű képek megvalósítását, valamint egy-egy fotóhoz szükség van rengeteg kitartásra és befektetett munkára is.

– Az évek során munkáiddal számos versenyen részt vettél, ahol különböző díjakat is nyertél. Ezekből az alkotásaidból tervezel-e kiállítást a közeljövőben?

– Minden évben küldök képeket különböző természetfotós versenyekre, mert kíváncsi vagyok az adott megmérettetés bírálóbizottságának véleményére. Szerencsére nagyon sok színvonalas pályázat létezik, van miből válogatni. Korábban beválogatták az egyik, kerti sármányok viselkedését megjelenítő fotómat az Év Természetfotósa 2017 – Magyarország elnevezésű kiállítás anyagába, és megkaptam a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület különdíját is. Idén az Árnyékok című képem, amely drónnal készült, bekerült Oroszország legszínvonalasabb természetfotó-pályázatának kiállítási anyagába. A Golden Turtle elnevezésű pályázatot minden évben megrendezik, a kiállítás Moszkvában lesz, és nagy öröm számomra, hogy az állatok és környezetük kategóriában ott az én képem is. Ezenkívül jelenleg tagja vagyok a Vadon fotóklubnak, melynek lendületes természetfotós csapata van, sok tervvel a jövőre nézve. A fényképeimet egyéni kiállítás keretében is bemutatnám, de egyelőre a képgyűjtés szakaszában vagyok, szükségem van még fotókra, hogy összeálljon egy jó kiállítás anyaga.

•  Fotó: Moldován Zsolt Galéria

Fotó: Moldován Zsolt

– Jelenleg milyen fotóprojekteken dolgozol?

– Úgy érzem, dolgom lesz még a rókákkal… Ezenkívül érdekelnek az olyan projektek, amelyek az ember és az élővilág vagy környezet közötti kapcsolatot mutatják be. Jelen esetben a medve lenne a fókuszban, de nem erdei környezetben, hanem urbánus környezetben. Tervekből, elképzelésekből nincs hiány, csak időt kell szánnom a megvalósításukra.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
2026. augusztus 15., szombat

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon

A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon
Hirdetés
Hirdetés