Repülés képzelt gépmadárral

Ha nem is a valóságban járhatja körül a Földet a virtuális pilóta, az egyre népszerûbb számítógépes  pilótáskodás rengeteg élménnyel ajándékozza meg azt, aki beletanul a repülõgép vezetésének fortélyaiba. A légitársaságok menetrend szerinti járataival egy idõben startoló virtuális járatokra elõre kell jelentkezni, a virtuális pilóták légiirányítók segítségével lényegében ugyanazon a vonalon és ugyanolyan idõjárási körülmények között vezetik a gépmadarakat, mint az igazi pilóták. „Egy számítógépes program segítségével repülünk – meséli Tibor. – A letölthetõ szatellitképek segítségével a program az egész Földet képes modellezni, így vezetéskor lényegében ugyanaz a kép tárul elénk a képernyõn, mint amit a magasban járó pilóták látnak.” A virtuális pilótáskodás ugyan nem nyújt igazi repülési élményt,  Tibor szerint azonban nem is ebben rejlik a dolog szépsége. A gépmadár irányításának élménye a fontos, a pontosság, amivel végigviszik a kijelölt röppályán, és közben gyönyörû, valósághû tájak nyûgözik le a virtuális pilótákat. Nem is csoda hát, hogy a légitársaságok könnyen össze tudják verbuválni cégük önkéntesekbõl álló pontos mását, melyben a szakképzett pilóták mellett más foglalkozásúak is igyekeznek beletanulni a légi közlekedés rejtelmeibe. A Malév virtuális társaságánál a humánerõforrás-menedzser például egy balett-táncos, és Tibor sem tekinthetõ kifejezetten szakmabelinek, ugyanis bábszínészkedéssel keresi a mindennapit.

Nem könnyû a pilótavizsga

A pilótajogosítvány megszerzése nem könnyû: a virtuális pilótatanoncoknak elméleti és gyakorlati vizsgán kell bizonyítaniuk rátermettségüket. Ahhoz, hogy valaki repülhessen, meg kell tanulnia navigálni, meg kell ismernie a gépek felépítését, a repülésre vonatkozó szabályzatot, és alapvetõ meteorológiai tudással is kell rendelkeznie. Ezenkívül pedig meg kell tanulnia a szakmában elengedhetetlenül szükséges fónianyelvet, az angolon alapuló rádiókommunikációs nyelvet, melyet a pilóták egymás közt, illetve a légiirányítókkal folytatott beszélgetéseik során használnak. A komoly felkészülést igénylõ hobbinak ennek ellenére egyre több hódolója van, és manapság már minden magára valamit is adó légitársaság fenntart egy-egy virtuális klubot. A Virtuális Malévnek például háromszáz tagja van, akik közül ötvenen aktívan pilótáskodnak, és Magyarországon további négy légitársaság tart fenn ehhez hasonló egyesületet. Tibor tagja az amerikai Delta Virtuális Légitársaságnak is, amelynek háromezer tagja van, azonban itt is csak rövidebb utakat vállal, hiszen – mivel a virtuális repülés valós idõben történik – a hat-nyolc-tízórás transzatlanti repülések túl sok idõt vennének igénybe. A rövidebb, európai járatok vezetését is eléggé nehéz beütemeznie néha: a másfél órás frankfurti út például az elõkészületekkel együtt több mint két órát vesz igénybe. Tibor a Malév összes járatán pilótáskodott már, és a körülbelül ötven útvonal bejárása során több mint száz reptéren fordult meg.

Felülnézetbõl a világ

„Ha azt mondják: London, nekem nem a Big Ben és a híd ugrik be, mint másnak, hanem a város felülnézeti képe. Látom, hol kanyarog a Temze, látom az utcákat, tereket, és behunyt szemmel is megmondom, merre van a repülõtér” – ecseteli élményeit Tibor. A felesége Tibor lelkesedését látva belenyugodott már különös szenvedélyébe, õ pedig igyekszik úgy ütemezni légi útjait, hogy ne borítsa fel a családi programot. Lemondani csak akkor lenne hajlandó hobbijáról, ha alkalma nyílna a valóságban is repülõgépet vezetni, ez viszont költséges mulatság lenne. A tanulással azonban nem lenne gondja, hisz a hivatásosak is elismerik, hogy a virtuális gépvezetés jórészt a valódi pilóta feladatainak pontos mása. Így Tibor meg van gyõzõdve arról, hogy máris képes volna biztonságosan elvezetni bármilyen gépmadarat. Balesete soha nem volt, sõt arra is vigyáz, hogy ne hibázzon, hiszen egy apró baki is hatalmas presztízsveszteséggel járna a kollégák szemében, nemhogy egy légikatasztrófa elõidézése.

Egyelõre tehát megmarad a virtuális repülés mellett, és házi repülõkabin megépítését sem tervezi, hiszen e nélkül is nagy örömet okoz számára pilótáskodás. Megjegyzi azonban, hogy mégiscsak más élmény volt a budapesti Millenáris Parkban tizenhét millió forintból felállított 737 NG kabinjában szelni a felhõket, ahol az ablakokban látható szatellitképek a pilóta fejmozgását is figyelembe véve váltják egymást...