
Fotó: Veres Nándor
Hetven-nyolcvan éves ételreceptekre bukkant a csíkszentkirályi Lakatos László, aki korán elhunyt nagymamája kézzel írott receptes füzetére és húsz fillérért, két pengőért vásárolt receptes könyveire bukkant.
2015. május 08., 09:512015. május 08., 09:51
A nagymama, Vaszi Rózsika Csíkszentimrén született 1925-ben, még tizennyolc éves sem volt, amikor férjhez ment Csíkszentkirályba.
Szeretett sütni, főzni, ha csak tehette, kis gyöngybetűkkel, kézzel írogatta esténként a petróleumlámpa fényénél a sütemények, savanyúságok és levesek elkészítésének módját. Fia és unokája a napokban találta meg egy kis dobozban a recepteket, szakácskönyveket. „Ha így őrizgette, gyűjtögette, biztosan sokat el is készített belőlük” – jegyezte meg Lakatos László. A szakácskönyvek jó tanácsokat is tartalmaznak, kitérnek arra, miként legyen valaki jó háziasszony.
„Kinek érdeke, hogy gyorsan készüljön el az ebéd? Mindenkinek. A dolgozó nőnek azért, mert a napi nyolcórai munka után nincs sem kedve, sem ereje, sem ideje a hosszan tartó főzőcskézéshez. A háztartásbelieknek is érdekük: ha a főzésre fordított órákat sikerül csökkenteniök, több idő jut arra, hogy gyermekeikkel és önmaguk művelésével is foglalkozhassanak, lesz idejük a lakás és önmaguk csinosítására” – olvasható az ötvenes évek elején írt szakácskönyvben, amelyben a háztartás forradalmasítására, új ételek bevezetésére ösztönzik a nőket.
A kiadványban a gyors főzésről is szó esik. „Természetesen a gyors mozgásúak előnyben vannak, azonban a legfontosabb a gyors munkamódszer, tehát az, hogy a háziasszony erejével és idejével jól gazdálkodjon: egyetlen percig – a főzés tartama alatt – egyetlen felesleges mozdulatot se tegyen. Ha főz, akkor csak főzzön, szomszédolásnak, regényolvasásnak nincs helye ilyenkor” – áll a szakácskönyvben, amely szerint nem tanácsos ragaszkodni a mindennapi húsos ebédhez, mert az költséges és egészségtelen.
Az 1941-ben a Magyar Királyi Közellátásügyi Miniszter Közellátási Hivatala által kiadott Táplálkozzunk helyesen című szakácskönyv arra ösztönzi az olvasókat, hogy fogyasszanak minél több zöldséget és gyümölcsöt. Vaszi Rózsika a negyvenes évekből hátramaradt, kézzel írott receptjei közt a mágnás palacsinta, budapesti tepertős pogácsa, magyar kuglóf, főispánné receptje, cseresznyés-vajas-meggyes béles, aranygaluska, almás pite, gombatészta, Éva-torta, szilva ecetben elkészítési módja szerepel.
„Mindent nem tudtam még én sem elolvasni, mert rengeteg recept szerepel a gyűjteményben. Úgy negyvenet számoltam meg, de még van jócskán” – jegyezte meg Lakatos László. Azt is kifejtette, hogy semmi esetre sem adják el a nagymamai örökséget. „Sajnos asszony nincs a háznál, de megőrizzük emléknek. Mikor úgy lesz időm, még olvasgatom, de el nem vesz, az biztos” – hangsúlyozta Vaszi Rózsika unokája.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!