Békés vízimadarak. Annyira hozzászoktak a turistákhoz, hogy karnyújtásnyira úszkálnak a csónakoktól
Fotó: Makkay József
Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban hozta létre a magyar állam a Tisza árterületén fekvő Tisza-tavat. Az árvízvédelmi célból elárasztott hatalmas terület Magyarország egyik legkedveltebb környezetvédelmi térségévé vált, amely évente több százezer turistát vonz. Erdélyből főleg horgászok keresik fel nagy számban, hiszen a Tisza-tó igazi horgászparadicsomnak számít.
2023. november 24., 18:072023. november 24., 18:07
2023. november 24., 18:282023. november 24., 18:28
Mesébe illő látvány csónakon bejárni a kereken ötven évvel ezelőtt, 1973-ban mesterségesen létrehozott, 127 négyzetkilométernyi Tisza-tó kis részét is. A Tiszafüred szomszédságában fekvő – hivatalos nevén a Kiskörei-víztározó – környezetvédelmi terület 27 kilométer hosszúságú, és legszélesebb részén közel 7 kilométer kiterjedésű, szigetekkel, erdős részekkel és egyéb zöldövezettel tűzdelt víztükör napjainkra turistaparadicsommá vált.
amely eredetileg a Tisza megzabolázását szolgálta, a turisták révén azonban a térség gazdasági mozgatórugója lett.
Partmenti vízinövények. Ötven év alatt igazi természetvédelmi területté alakult át a Tisza-tó
Fotó: Makkay József
A folyó szabályozása nem új keletű törekvése a magyar hatóságoknak. 1846-ban alakult meg a Tisza-völgyi Társulat, amely 177 évvel ezelőtt fogalmazta meg, hogy az időről időre nagy árvizeket okozó alföldi folyón árvízvédelmi szempontból öt vízlépcsőt kell kiépíteni. Az elképzelés hosszú ideig porosodott a hivatalok polcain, mígnem a hatalmas anyagi károkat okozó, 1970-es árvíz elmosta Tiszafüredet, Sarudot, Poroszlót és további kilenc falut. Akkorra már bebizonyosodott, hogy a Tiszát sürgősen meg kell zabolázni ahhoz, hogy a környék települései megmaradhassanak.
,,Vízifolyósó" a Tisza-tó és a folyó között
Fotó: Makkay József
A Kádár-rendszer elérkezettnek látta az időt, hogy létrehozza a tervasztalon már az 1960-as években megrajzolt Kiskörei-víztározót. A Tisza-tó megépítésekor komoly ellenállást és zúgolódást váltott ki a környékbeli telektulajdonosok részéről, hiszen az elárasztandó területet az állam olcsón sajátította ki.
A kitermelt és elhordott földből épült meg a tavat átszelő 33-as főút, de a tározó gátját is ebből erősítették meg. A szocialista rendszer idején nem számított gondnak egy ilyen megaberuházás, azonban más, feleslegesnek bizonyult befektetésektől eltérően, a Tisza-tó Magyarország igazi természeti kincsévé vált.
A természetvédelmi terület kikötőinek is egyedi hangulata van
Fotó: Makkay József
Bérelhető motorcsónakkal vágunk neki a vízi sétának. A vízparton sorakozó vállalkozók többféle szolgáltatást kínálnak: a vendég pénztárcájától függően kenutól, evezőkkel ellátott csónakoktól motorcsónakon át kisebb sétahajókig minden bérelhető. Igen népszerű az idegenvezetővel ellátott motorcsónak, amikor egy- vagy többórás víziúton a természetvédelmi területet jól ismerő kalauz nyújt átfogó betekintést a Tisza-tó élővilágába.
Miközben a csónakot irányító idegenvezetőnk mesél, szürke kócsagok, viharsirályok, hattyúk, tőkés récék és sok más madár köröz mellettünk vagy fölöttünk.
A nád, a sás, a kis szigetek tölgyfaerdői eltakarják a mozdulatlanul pecázó horgászokat, akik valószínűleg nem örülnek az időről időre felbukkanó motorcsónakok zajának és hullámverésének, de mindez már hosszú évek óta hozzátartozik a Tisza-tó életéhez. Igaz, sok olyan csendesebb zuga is van a természetvédelmi területnek, ahová motorcsónakok nem juthatnak be, így a tájékozódó horgász idilli körülmények között, teljes csendben lesheti a pecabot megfeszülő zsinórját.
Kísérőnk elmeséli, hogy sok erdélyi horgász is megfordul a Tisza-tavon, amely horgászparadicsomnak számít Magyarországon. A horgászáshoz a tízezer forintos éves horgászengedély mellé négyezer forintos napijegyre van szükség van, azonban a horgászok szerint megéri kifizetni a borsós összeget, mert bőven van hal.
Asztalos Ferenc jókora csukával. Idén már sok ragadozó akadt a horgára
Fotó: Facebbok/Asztalos Ferenc
Kolozsvári ismerősöm, Asztalos Ferenc vállalkozó – aki minden évben legalább kétszer, tavasszal és ősszel is kijár a Tisza-tóra csukát fogni – meséli, hogy Tisza-tó halbősége összehasonlíthatatlan az erdélyi vagy a Duna-deltai fogással. A Duna-deltában több évig nem lehetet csukára horgászni, és csak idén szűntették meg a tiltást, de Asztalosék mindössze néhány apró halat fogtak. Ezzel szemben a Tisza-tavon az idei „hozománya” egy 5,5 kilós csuka volt, és a 4-5 tagú baráti társaságból volt, aki nagyobbat is fogott.
,,Nyáron legyezéssel, pisztrángra horgászom hegyvidéki patakokban, és év közben eljutok a Duna-deltába is.
Amióta ide járok, a Tisza és a Tisza-tó számomra soha nem okozott csalódást, mindig jó volt a fogás” – magyarázza a Krónikának a kolozsvári sporthorgász.
Kinn a Tiszán. A végeláthatatlan és csendes folyót a Tisza-tóval zabolázták meg
Fotó: Makkay József
Asztalos Ferenc tapasztalatai szerint a horgászok nagyméretű harcsákat, pontyokat és balinokat is kiemelnek a Tisza-tóból, kinek mi a kedvence. A kolozsvári horgászcsapat rendszerint hétközben érkezik két napra, amikor a tavon kevesebben vannak, mint hétvégeken, a szálláslehetőség pedig minden igényt kielégít.
A Tisza-tó körüli vendéglátás ma már ,,nagyüzemi” szinten működik. A tízezres lélekszámot alig meghaladó Tiszafüred vendéglátói rekordszámú, 150 ezer vendégéjszakát könyvelhettek el tavaly, az idei esztendő pedig még jobb statisztikát ígér. A városháza adatai szerint évente mintegy kétszázezer turista fordul meg a városban. A Tisza-parti településen tíz étterem és húsz kifőzde működik, de a környező 11 falu is részesül a turisták itt hagyott pénzéből.
Az egyik csatornán keresztül kijutottunk a Tiszára, majd a folyót átszelő híd után visszafordultunk. Számos csatorna köti össze a tavat a folyóval, árvízveszély idején pedig a jól kiépített vízi hálózat nyeli el a megduzzadt folyó felesleges vízmennyiségét.
A Kiskörei-víztározó medencéi egy-egy nagyobb kiterjedésű tóra hasonlítanak
Fotó: Makkay József
Kísérőnk elmeséli, hogy az 1973-as első elárasztás után öt évvel, 1978-ban a második következett. Tervbe volt az is, hogy a zsilipek átépítésével jelentősen emeljék a vízszintet, amiről végül lemondtak. A mai száraz vagy mocsaras területek többsége eltűnt volna a vízszint alatt, ha a hatóságok az újabb elárasztás mellett döntenek. Ma átlagosan 1,3 méter mély a Tisza-tó vize, amit zsilipekkel szabályoznak.
Nincs zene, nincs hangoskodás, az ember szinte összeolvad a természettel. Nem is lehetne ez másként, mert a szemetelőket és a hangoskodókat hamar kiszűrik a vadőrök. Az emberi kezek által mesterségesen létrehozott idilli táj jól körülírt szabályok szerint éli mindennapjait.
Az erdők és gyümölcsösök egykori helyét jelzik a hátrahagyott tuskók, melyek igen veszélyessé teszik a vízi közlekedést, ugyanakkor kiváló pihenő és szárítkozó hely számos madárfajnak
Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!