Hirdetés

Õskommunizmus Irala szigetén

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

A csendes-óceáni Irala-szigeten lakók úgy élnek, ahogy azt Marx és Engels megálmodta: mindenki egyenlő, a javakat egyenlően osztják el egymás között – mondta el Benedek Dezső antropológus.

Gazda Árpád

2008. április 18., 00:002008. április 18., 00:00

Az amerikai Georgiai Tudományegyetem erdélyi származású professzora az Erdélyi Múzeum- Egyesület kolozsvári székházában tartott elõadást az Értékek Akadémiáján Õskommunizmus és egy kultúra újraélesztése címmel.

A tabu a törvény

A professzor négy évet töltött a Tajvantól délkeletre fekvõ Irala-szigeten, hogy az ott élõ yami törzs teljes etnográfiáját megírja, nyelvükrõl ábécét készítsen, és rögzítse, majd angolra fordítsa a mitológiájukat. Az Irala-szigeten mindenki egyenlõ – vannak ugyan sámánok és gyógyítók, de ez nem jelent különleges státust, semmiféle kiváltsággal nem jár együtt. A törzs névadási szokásai szerint nincsenek férfi és nõi nevek, minden név külön jelentéssel bír. A szülõket a gyermekük után nevezik el, a gyermek apja-anyjaként ismertek a faluban. Mindenkinek van gúnyneve is, távollétében azt használják, ha róla beszélnek. Benedek professzor a Si-Rokang (rokang–cápa) nevet érdemelte ki a cápáktól való félelme miatt.
A faluban nincs vezetõség, az õskommunista életformát a számtalan tabu betartása biztosítja. Külön szabályai vannak a halászzsákmány elosztásának, a munkavégzésnek, a konfliktusok megoldásának, a táplálkozásnak. A legszigorúbb tabu a halottakhoz kötõdik: tilos kimondani a halott nevét, vagy csak rágondolni is. A halottakat gúzsba kötve, harci vértbe öltözött, felfegyverkezett harcosok viszik ki az „elásóhelyre”, ahol körülbelül fél méter mélyre, minden jelölés nélkül temetik el. Hitük szerint a halottak démonok alakjában minden éjjel visszatérnek a faluba, ezért sötétedés után tilos kint maradni. Ha valaki megszeg egy tabut, a démonok eljönnek lakóhelyükrõl, a Fehér-szigetrõl megbüntetni azt.

A tenger tartja el õket

A yamik folyamatosan éheznek. Mivel a szél behozza a sziget belsejébe az óceáni sós párát, a kis területû Irala-szigeten kevés ehetõ növény marad életben, ezért a yamik állatokat sem tudnak tenyészteni, mert nincs mivel etetni õket. A szigeten háromféle gyümölcs terem meg, ezekbõl egy ehetõ, az viszont szigorú tabu alatt áll. Ugyanez vonatkozik a szigeten élõ madarakra is. Többnyire tengeri állatokkal táplálkoznak és a szigeten is termeszthetõ, cukorrépához hasonló tárógumóval, amely négy év alatt nõ megfelelõ nagyságúra. A tárómezõk gondozását fõként a nõk végzik. A férfiak halásznak, búvárkodnak, fát vágnak a hajóépítéshez és fõzéshez, vagy a gyerekekre vigyáznak. Naponta egyszer esznek, az elfogyasztott étel mennyiségét az határozza meg, hogy ki mennyit dolgozott, így ha rossz volt a fogás, a gyerekeknek már nem jut étel. A yamik néhány kecskét és tyúkot is nevelnek, hogy azokat rituális alkalmakkor elfogyasszák. Ilyenkor hangzanak el az eredetmondák is, amelyeket az öregek skandálva adnak elõ, a hallgatóság pedig minden sort megismétel, ezáltal tanulják meg a tabukat, a családtörténeteket és a tulajdonjogokat is. Egy-egy ilyen „elõadás” három és fél napig tart, ez az egyetlen alkalom, amikor megengedett a halottak neveinek kimondása. Eredetmondájuk szerint a yamik az Ivatan-szigetrõl származnak, ahol a helybeliek ezer év múltán is szinte ugyanolyan formában beszélik az ausztronéz nyelvcsalád maláj-polinéz ágához tartozó dialektust, mint ahogy azt az elszigetelten élõ yamik megõrizték.
Benedek Dezsõ antropológus a nyolcvanas években még kõkorszaki körülmények között élõ nép közé érkezett, akik akkoriban kezdték megismerni a fémeket. A huszadik század szinte minden átmenet nélkül tört be a szigetlakók életébe, ezt a változást azonban nem tudják a kultúrájukba asszimilálni, így az fokozatosan kihal. Ezért számít értékmentésnek a kutató munkája, aki az öregek által elmesélt eredetlegendát rögzíti, ábécét készít, így a yamik megtanulhatnak írni-olvasni, és ismét elsajátíthatják õseik történetét. A kultúra újraélesztésének ez a módja Kelet-Timorban és más Fülöp-szigeteki népek esetében is sikeresnek bizonyult.
Az 1950-ben, Kolozsváron született Benedek Dezsõ 1972-ben végzett a Babeº–Bolyai Tudományegyetem angol–német szakán. 1978-ban hagyta el az országot, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol kulturális antropológiát és összehasonlító irodalmat tanult. Tizennyolc nyelven beszél, már középiskolásként megtanult japánul, majd romániai egyetemi évei alatt kínai és vietnámi nyelven is. A Georgia Egyetem elõadótanáraként kulturális antropológiát, kelet-ázsiai nyelveket és összehasonlító irodalmat tanít. A professzor doktori disszertációjából készült könyv, Az õsök éneke (The songs of the ancestors) a világhálón is olvasható.

Bonczidai Éva

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 25., csütörtök

Jótanácsok kánikula idejére

A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.

Jótanácsok kánikula idejére
Jótanácsok kánikula idejére
2026. június 25., csütörtök

Jótanácsok kánikula idejére

Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Miközben Erdélyben is egyre nagyobb a forróság, Nyugat-Európában emberéleteket követel a kánikula, melegrekordok dőlnek meg

Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.

Miközben Erdélyben is egyre nagyobb a forróság, Nyugat-Európában emberéleteket követel a kánikula, melegrekordok dőlnek meg
2026. június 24., szerda

Elena Ceaușescu mélyen eltitkolt balesete – Igazság volt vagy városi legenda?

Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).

Elena Ceaușescu mélyen eltitkolt balesete – Igazság volt vagy városi legenda?
2026. június 24., szerda

Figyelmeztetés a nyaralóknak: kellemetlen fertőzést okozó baktérium terjed a tengerpartokon

A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.

Figyelmeztetés a nyaralóknak: kellemetlen fertőzést okozó baktérium terjed a tengerpartokon
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Kovászos uborka kezdőknek és haladóknak, avagy egy titok és egy régi emlék nyomában

Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.

Kovászos uborka kezdőknek és haladóknak, avagy egy titok és egy régi emlék nyomában
2026. június 20., szombat

A klubvendégek szeretete tartja fiatalon a 82 éves Laci bácsit

Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.

A klubvendégek szeretete tartja fiatalon a 82 éves Laci bácsit
2026. június 18., csütörtök

Újabb cukiságbombák a nagyváradi állatkertben: két kistigris vár „örökbefogadóra”

Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.

Újabb cukiságbombák a nagyváradi állatkertben: két kistigris vár „örökbefogadóra”
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Ha tehetné, Erdélybe költözne Románia lakosságának jó része

Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.

Ha tehetné, Erdélybe költözne Románia lakosságának jó része
2026. június 14., vasárnap

Valóban félni kell a naptól? Amit a D-vitaminról, az UV-sugárzásról és a bőrrákról tudni érdemes

Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.

Valóban félni kell a naptól? Amit a D-vitaminról, az UV-sugárzásról és a bőrrákról tudni érdemes
2026. június 13., szombat

Új uniós szabályok jönnek a repülőjegyek és a kézipoggyászok ügyében

Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.

Új uniós szabályok jönnek a repülőjegyek és a kézipoggyászok ügyében
Hirdetés
Hirdetés