A fafaragás, a vesszőfonás és a patkolókovácsolás munkafolyamatába nyerhettek betekintést mindazok, akik a szombati havi vásárra kilátogattak a csíkszeredai Szabadság térre.
2015. június 21., 19:202015. június 21., 19:20
A Hargita Megyéért Egyesület által szervezett Mesterségem címere című rendezvényen Jakab Árpád patkolókovács, Ráduly János vesszőfonó és Török Csaba fafaragó ismertette meg a főként gyerekekből, fiatalokból álló közönséggel a szakmáját. A bátrabbak ki is próbálhatták, hogyan kell kosarat fonni vagy a „székely mütyürt” kifaragni.
A zetelaki Jakab Árpád magyarországi tanulmányait követően hazatért szülőföldjére, és a Székelyföldön hiányszakmának számító hivatást választott magának, ő a térség egyetlen „vándorló” patkolókovácsa.
A patkolás mesterség és egyben tudomány is, hisz azon túl, hogy a kovácsnak kitűnően kell bánnia a fémekkel a megfelelő patkó kialakítása érdekében, ismernie kell a ló patájának működését, anatómiáját is. A patát minden patkolás előtt megfelelő méretűre kell csökkenteni.
A mindössze 23 éves fiatalemberről egyébként A szerencse kovácsa címmel készült portréfilm, amely elnyerte a Szatmárcsekén tavaly első alkalommal megrendezett Kulturális Filmek Fesztiváljának fődíját.
A siménfalvi Ráduly János elmondta: négy generáció óta adódik szülőről gyerekre a kosárfonás tudománya, de már az unokáját is tanítja a mesterségre. Nemcsak kosarat készít vesszőből, hanem kerti bútorokat, ágyat, szekrényt, sőt még kerékpárt is. Nagyon fontos a fonáshoz használt vesszőköteg kiválasztása, hisz a szép munkához csak hibátlan minőségű vessző alkalmas.
Ahhoz, hogy könnyen hajlítható legyen a vessző, alaposan be kell áztatni. A vesszőn kívül csak vágószerszámra és gondolkodásra van szükség, a formák variációja szinte végtelen – magyarázta érdeklődésünkre.
A csíkszeredai Török Csaba több mint négy évtizede fafaragással foglalkozik, alapító tagja a Romániai Népművészeti Szövetségnek, ugyanakkor a Varga Károly Faragóegylet elnöke. Munkái nagyrészt megrendelésre készülnek, készít bútort, székely kaput, kopjafát, címereket, szobrokat és egyéb, népi motívumokkal díszített használati és ajándéktárgyakat. Faragásaival számtalan hazai és külföldi kiállításon vett részt, alkotásai eljutottak az Amerikai Egyesült Államoktól egészen Japánig.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!