2009. szeptember 16., 10:312009. szeptember 16., 10:31
A jelenség a nehézségi erő, a vízsűrűség és a tengeráramlatok helyi tényezőinek, illetve azok kombinációjának lehet az eredménye négy különböző új tanulmány szerint, amelyek mindegyike a jégmezők olvadásának következményeit igyekezett felmérni. A nemzetközi tudóscsoportokban többek között a torontói egyetem, a floridai állami egyetem, az angliai Bristol egyeteme és az amerikai Colorado államban, Boulder városában lévő országos légkörkutató központ szakemberei vettek részt.
Miközben a tudósok előrejelzéseik pontosításán dolgoznak, New York megpróbálja kikísérletezni, hogyan alkalmazkodhatnak a tengerparti nagyvárosok a következő száz év éghajlati változásaihoz. A hosszú távú tervek készítőinek figyelembe kell venniük, hogy a legnagyobb amerikai város átépítése hatalmas költséggel járna, viszont az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések bizonytalanok.
Tengerkutatók és várostervező mérnökök a viharok idején elképzelhető dagályhullámok lehetőségére gondolva fontolgatják, nem kellene-e New York alacsonyabban fekvő pénzügyi negyedét, kikötőjét, erőműveit és metróját olyan vihargátakkal védeni, mint amilyen Londonban, a hollandiai Rotterdamban vagy Szentpéterváron épült. A New York-i kikötő körül elképzelhető több milliárd dolláros védőrendszer mérnöki koncepcióit éppen a napokban vitatta meg a H209 Water Forum elnevezésű nemzetközi konferencia, amelyet a Henry Hudson Alapítvány szervezett.
Világszerte 40 ország óvja földjét gátakkal és tengeri védművekkel. A holland tengerpart védő létesítményei például olyan nagyok, hogy a világűrből is észlelhetők. Velence körül a mérnökök 7 milliárd dollár értékű gátat emelnek, hogy megvédjék a dagályoktól, amelyek évente száz alkalommal öntik el a város egyes részeit. New Orleansban megkezdődött a munka a hurrikánok keltette hullámok ellen védő 700 millió dolláros gát építésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok