Fotó: Bujka Énekegyüttes/Facebook
Különböző tájegységek népdalcsokrait mutatja be a Bujka, emlékeztetve a hallgatókat az előző generációk átörökített tudására. Egyed Ágnes, az erdővidéki énekegyüttes alapítója a közönség előtti bemutatkozásukról, fellépéseikről, népdalok gyűjtéséről beszélt lapunknak.
2021. április 10., 16:122021. április 10., 16:12
A hagyományőrzést tűzte ki céljául egy erdővidéki énekegyüttes, amelynek tagjait a népdal szeretete kovácsolta összetartó formációvá. A Bujka 2018 januárjában alakult Egyed Ágnes pedagógus vezetésével. Az együttes tagjai közt – Dombi Réka Hilda, Szőcs Otília, Cristian Blanka, Lakatos Csilla, Gazdag Álmos és Cséki Péter – tanítók és óvónők mellett találunk jegyzőt, könyvelőt, muzeológust és gazdálkodót is.
Az ötletgazda a Krónikának felidézte, megkeresésére mindannyian elvállalták a felkérést, a következő héten pedig már el is kezdték a próbákat.
A megalakulásukat követő első fellépésüket két hónappal később, március 15-én tartották, amelyre katonadalokkal (a katonák életét megéneklő népdalokkal) készültek. Az erdővidéki közönség ekkor ismerhette meg őket. A vezető felidézte, az együttes tagjai azóta is a legösszeszedettebb és legsikerültebb előadásként emlékeznek erre az alkalomra. Jól bevált marketingfogásként már az előadás előtt bemutatkoztak a virtuális közegben. A Kálnoky-kastélyban szervezett fotósorozattal és egy sajtóanyaggal előzetesen bejelentkeztek a közönség számára. A névválasztást illetően az együttes így fogalmaz:
Mivel kevés hasonló jellegű énekegyüttessel találkozott korábban, kezdetben Egyed Ágnesben felmerült egy kamarakórus létrehozásának gondolata is, hiszen elmondása szerint nehezen tudta elképzelni, hogy a hangszer nélküli formáció önmagában elég izgalmas lehet a hallgatóság számára. A családból hozott, mélyen gyökerező örökségének köszönhetően végül mégis a népdal mellett döntött, ugyanis ez a műfaj bármelyik másiknál erősebben él benne. Már a nagymamája is végigénekelte életét, ő pedig gyerekként az édesapjától hallott dalokon cseperedett fel. A népdalokban átörökített kulturális tudás babonázza meg leginkább a műfajban, és az a sajátosság, hogy minden élethelyzetre találni dalt.
– fejtette ki a Bujka megálmodója.
A dalokat a legtöbb esetben nemcsak kottából, hanem adatközlőtől (gyűjtést végző személytől) tanulják, mivel az alapító szerint abból sokkal gazdagabban fel lehet készülni. A népdalcsokrokat tematikusan, illetve tájegységek szerint állítják össze, amelyet rendszerint a karácsonyi és a március 15-i önálló koncertfellépésük alkalmával osztanak meg a helyi hallgatósággal. Az évek során tanult katonadalok – amelyek egyébként az együttes kedvencei – mostanra több repertoárt kitevő csokorrá duzzadtak. A Bujka tarsolyában találunk ugyanakkor kalotaszegi, magyarbődi – amelynek sajátossága a többszólamúság – és karácsonyi tematikájú népdalcsokrot is, jelenleg pedig egy református, népi zsoltárcsokron dolgoznak, amelyet kimondottan templomi fellépésekre szánnak majd.
Helyi ismeretségüknek köszönhetően sok fellépést tudnak maguk mögött. Legyen szó faluról vagy városról, kultúrotthonról vagy egyéb teremről, lehetőségük szerint minden meghívást elfogadnak, hiszen a hagyományőrzés nem titkolt szándékuk:
Az együttes tagjai úgy vélik, ez olyan mankó, amelyet bármilyen élethelyzetben, legyen az válság- vagy örömhelyzet, elő lehet venni.
Fotó: Bujka Énekegyüttes/Facebook
Nemcsak az ismertebb tájegységek dalaiból, helyi gyökerekből is táplálkozik a Bujka énekegyüttes, amely a meglévő gyűjtemények mellett erdővidéki dalokból is fűzött már egy kisebb csokorra valót. Ezeket a zenetudományi intézet honlapján található, 1800-as évek gyűjtéseiből tanulták meg az énekesek. Ennek egyetlen hátránya, hogy a dallam hiányában nehéz visszaadni a dal eredeti gazdagságát. Mivel azóta kevés erdővidéki népdalgyűjtés történt, Egyed Ágnes úgy véli, időszerű lenne az idősebbek emlékezetében szunnyadó, helyi énekekről „letörölni a port”. Éppen ezért a Bujka nyárra tervezi, hogy faluról falura járva, élő forrásból összegyűjti a környék népdalait, amelyeket egy gyűjtemény formájában kiadnak majd.
Az idei március tizenötödikei megemlékezésre a Bujka a székelyudvarhelyi Huzavona zenekarral, valamint az erre az alkalomra összeállt Járom táncegyüttessel közösen szervezte a Szerelem, szabadság, szerelem című produkcióját, amelynek élő közvetítését az érdeklődők az együttes Facebook-oldalán is megtekinthették. A visszajelzésekből úgy tűnik, megéri a fáradság, ugyanis
Ez pedig arra ösztönzi az együttes tagjait, hogy még magasabbra helyezzék a mércét, megőrizve, sőt lehetőleg emelve a következő előadás színvonalát. A legutóbbi fellépés után a Bujka bekerült a budapesti Heuréka Music Agency előadói listájába, amely a jövőben lehetőséget nyújt az együttes számára magyarországi és erdélyi fellépések szervezésére is.
Egyed Ágnes szerint a rengeteg népdal megismerésén túl a Bujka egyik legnagyobb hozadéka, hogy ő is továbbadhatja a népdalokban őrzött időtlen tudást a gyermekei számára. „Azon túl, hogy a Bujka fennállása óta még több népdalt tanultam, és még közelebb kerültem ehhez a világhoz, pozitívumként élem meg, hogy már a gyermekeim is ismerik a Bujka-repertoárt. Az esti mesét gyakran ének követi, így mindkét fiam tudja az általunk feldolgozott énekeket, és ez óriási hozadék” – fogalmazott az együttesvezető. Hozzátette, a népdal számára a tiszta forrás. Úgy véli, a népi kultúra megismerésével és éltetésével olyan letisztult értékrend alakul ki, amely mentes a túlzásoktól és a sallangtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!