Fotó: Haáz Vince
A megszökött majmok keresése, az igazgató leváltása és a kőszobrok lefestése foglalkoztatta idén a marosvásárhelyi állatkert vezetőségét, mely elsiklott az intézmény fél évszázados évfordulója megünneplése fölött.
2014. december 01., 17:172014. december 01., 17:17
Az új vezetőség beérte egy nyílt nap szervezésével, amikor mindenki ingyen léphette át a somostetői létesítmény kapuját. Még egy egyszerű molinó vagy aprópénzbe kerülő szórólap sem jelzi a vásárhelyi állatkertben, hogy a létesítmény idén ünnepelte volna fennállásának fél évszázados évfordulóját.
Pedig az 1964-ben alapított és azóta jelentős fejlődésen átment állatpark igazán megérdemelné, hogy legalább a vezetői és a „gazdája”, azaz a városi önkormányzat gazdag rendezvénysorozattal emlékezzen meg a kerek évfordulóról. A marosvásárhelyi ugyanis az egyetlen hazai létesítmény, amelyet az Állatkertek Nemzetközi Szövetsége európai szintűnek ismer el.
A somostetői állatkert már ’89 előtt megelőzte bukaresti vetélytársát – ezt azonban a hivatalos dokumentumokban nem lehetett feltüntetni. Az utóbbi tíz évben húszhektáros területét megkétszerezte, állatállománya gazdagodott, új pavilonok jelentek meg, sétányai korszerűsödtek – a 4,5 millió eurós beruházást uniós alapokból sikerült megvalósítani. Hétvégéken számos kirándulóbusz érkezik távoli térségekből a somostetői erdőbe – a látogatók száma meghaladja az évi kétszázezret.
„Az ötvenesztendős állatkert többet érdemel egy ingyenes napnál. Még a nyáron jeleztem a volt igazgatónak, aki helyeselte az ötletet, de nem sokkal azután leváltották” – mondta Kelemen Atilla honatya. Az állatorvos-politikus szerint sokkal jobban ki kellett volna aknázni az évforduló adta lehetőségeket. Mint mondta, talán még nem késő, 2015-ben lehetne szervezni a nagyközönség számára népszerűsítő akciókat, a szakembereknek pedig nemzetközi konferenciát.
Kelemen Atilla, aki államvizsga-dolgozatát az itt élő nagyragadozókról írta, jól emlékszik a hatvanas-hetvenes évekre, amikor a külföldi állatvédők kezdtek felfigyelni a somostetői létesítményre. „A vásárhelyi állatkert már évtizedekkel ezelőtt megfelelt az európai feltételeknek, hangoztatták az ide látogató külföldi szakértők” – idézi fel Kelemen.
Az RMDSZ volt megyei elnöke tinédzserkorában is kivette a részét a vásárhelyi állatkert kialakításából. „Ötven évvel ezelőtt Románia nemzeti ünnepére, augusztus 23-ra kellett megnyitania kapuit. Az akkori igazgató, Rend Laci bácsi megkért jó pár állatbarát fiatalt, hogy segédkezzünk az előkészítő munkálatokban. Tizenhatéves voltam, amikor augusztus 22-én éjjel, egy fiatal önkéntesekből álló népes csapattal rendezgettük a ketreceket” – emlékszik vissza Kelemen.
A kezdeti állatfelhozatal három farkasból, két medvéből, két vaddisznóból és egy őzből állt. Jelenleg mintegy hatszáz állat él a kifutókban, fedett ketrecekben, és akváriumokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!