Még várni kell arra, hogy szakszerűen restaurálják Vásárhely emblematikus épületét, az impozáns Kultúrpalotát
Fotó: Haáz Vince
Miután szerződést bontott az eredetileg megbízott ploieşti-i konzorciummal, a Maros megyei önkormányzat nem talál egyetlen céget sem, amely hajlandó volna folytatni a Kultúrpalota félbehagyott restaurálását. A közeljövőben negyedszerre hirdetnek közbeszerzési eljárást.
2021. szeptember 18., 14:162021. szeptember 18., 14:16
Három ízben hirdetett közbeszerzési eljárást a Maros megyei tanács, amely be szeretné fejezni a Marosvásárhely építészeti gyöngyszemének számító Kultúrpalota restaurálását. „Csakhogy az önkormányzat hiába ír ki időnként újabb és újabb versenytárgyalást, a felhívásra egyetlen cég sem jelentkezik. Hogy miért, pontosan én sem tudom. Átírtuk a feladatfüzetet, megemeltük az összeget, és nemsokára negyedszerre is meghirdetjük a tendert” – mondta el a Krónikának Kovács Levente.
A megyei tanács tavaly megválasztott alelnöke nem túl derűlátó, mégis némi reményt fűz a módosított feltételekhez és az irányárhoz. Azt is elismerte, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a munkálatokat folytató majdani nyertes operatívabb lesz és szakszerűbben fog eljárni, mint az előző vállalkozó, akinek a megrendelő egy idő után kénytelen volt „ajtót mutatni”.
Kérdésünkre, hogy az elmúlt egy év alatt a megyei tanács szakapparátusa próbált-e szakcégeket megkeresni és felkérni a versenytárgyaláson való részvételre, Kovács nem válaszolt. Mint kifejtette, nem szeretné azt a látszatot kelteni, hogy az önkormányzat vezetősége valakit is előnyben szeretne részesíteni, és „dedikált” közbeszerzést szervezne. Azt elismerte, hogy
A legutóbbi kiírás ez év augusztus 19-én volt, amikor a közel nettó hatmillió lejes munkálatra egyetlen érdeklődő sem jelentkezett. A múlt század elején Bernády György polgármestersége idején épült közművelődési palota felújítását eredetileg 2020. augusztus 31-ig kellett volna befejezni.
A megyei önkormányzatnak már a nyertes kihirdetésekor fenntartásai voltak a határidő betartását, de főként a munka minőségét illetően – a két regáti vállalkozásnak és az általa alkalmazott „szakembergárdának” jóformán semmi tapasztalata nem volt a műemléképületek renoválását illetően. Nem is csoda, hogy a restaurálást végző cég a munkálatok alig több mint egyharmadát végezte el. Amit megcsinált, azt is sok helyen rosszul.
Az akkori múzeumigazgató, a jelenlegi polgármester, Soós Zoltán szerint egyértelmű, hogy az incidens a tetőn dolgozó munkások gondatlansága miatt történt, hiszen a palotában évtizedek óta nem volt beázás. Szintén komoly fejfájást okozott az épület tulajdonosának, hogy a munkálatok során észlelt hibákat a munkaerőhiánnyal küszködő építő nem tudta időben helyreállítani.
A falat és a tetőt végül sikerült kijavítani, azonban a Maros megyei önkormányzat – mint a Maros Megyei Múzeum és az ahhoz tartozó Kultúrpalota fenntartója – megelégelte a kártékonyságba torkolló amatőrizmust, és felbontotta a két ploiești-i vállalattal három évvel korábban kötött szerződést. Az eddig sikertelennek bizonyuló eljárásról szólva Péter Ferenc megyeelnök kifejtette, hogy már a közbeszerzési szabályok rossz irányba terelték a műemlék restaurálását. Ugyanis a többször is módosított törvény szerint a szakmai tapasztalat mit sem számít; egy a fontos: a minél alacsonyabb ár. Péter elmondta, hogy a Romconstruct Group Kft. és a Concas Rt. alkotta társulás a munkálatok becsült értékének kevesebb mint 80 százalékával egyenértékű árajánlatot nyújtott be.
A múlt év augusztusában történt szerződésbontásig a Dél-Romániai építők a munkálatok 37 százalékát végezték el. Ehhez képest több mint száz évvel ezelőtt, 1911 és 1913 között a Kultúrpalotát úgy építették meg, hogy Komor Marcell és Jakab Dezső eredeti tervei szerint az épületnek mindössze kétemeletesnek kellett volna lennie. A harmadikat a hajóval éppen Amerikába tartó polgármester, Bernády György utólag, levélben kérte. Mivel ekkor már javában folyt az építkezés, a tervezők ellenezték a módosítást, ám végül mégis csak engedtek a komoly tekintélynek örvendő elöljáró kérésének.
Amennyiben a közeljövőben sikerül találni egy céget, amely folytathatja a renoválást, annak az új határidő szerint 2023-ra kell végeznie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!