Munkakedv és mértékletesség

Csizmadia Erzsébet, aki Nyárádszentbenedeken született egy évszázada, marosvásárhelyi lakos – bár ő soha nem akart városba költözni, a közigazgatási átszervezéskor Remeteszeget, ahol 72 éve él, a megyeszékhelyhez csatolták. A százéves hölgy lánya, Nagy Erzsébet elmondta, hogy édesanyja szellemileg most is friss, hiszen nap mint nap olvas, főleg a Bibliát és más vallásos könyveket. „Előre beosztja magának, hogy mekkora részt olvas el a kikészített könyvekből, és azt be is tartja. Az újságot mindennap legelőször ő veszi kézbe, sőt tévét is néz” – mondja Nagy Erzsébet.

„1944-ben lövés ért az utcán…”

Az ízlésesen felújított emeletes remeteszegi ház kis veteményeskertje most is a százéves hölgy birodalma. „Már elvetette a paprika- és paradicsommagokat, várja, hogy kikeljenek, aztán kiülteti a palántákat. Most is tervez” – meséli mosolyogva a lánya. A matuzsálemi kort megért hölgy egyébként azt is elmondta, hogy nem született burokban. „Sok tekintetben nyomorúságos volt az életem, hiszen tulajdonképpen nem voltak szüleim.

Három és fél éves koromban elveszítettem édesanyámat, nyolcéves koromban pedig édesapámat is. Öten maradtunk árvák. Szegény nagyobbik nővérem a maga két gyermekével kínlódott, s aztán még én is a nyakába szakadtam...” – eleveníti fel nehéz gyerekkorát a százéves hölgy, aki kivételesen jó egészségnek örvend. „Nem vagyok beteg, hál’istennek. Nyugodtan mondhatom, betegség miatt még egy órát nem feküdtem.

Csak egyszer, amikor 1944-ben lövés ért az utcán. Most is 14 szilánk van a lábaimban. Már elhaladt itt a front, s gondoltam, hogy bemegyek a nővéreimhez, lássam, élnek-e még. Az utcán kaptam a lövést. Vagy hetünket meglőttek, a sógorasszonyom meg is halt. A két lábam úgy nézett ki, mint két kinyílt rózsa, de meggyógyultam” – meséli Erzsi néni élete egyik kitörölhetetlen élményét.

Száz szál szegfű

A sors a háború után sem kényeztette Erzsi nénit, hiszen, mint mondja, egész életében cseléd volt. „Voltak jó gazdáim is, meg mindenféle foglalkozásom. Csak három évet jártam iskolába. Hosszú ideig dolgoztam a vásárhelyi Domokos Szállodában. Aztán egy zsidó családnál, Kohnéknál, ahol két fiú volt, az anyjuk verte őket, én menekítettem el sokszor őket. A két fiút elvitték később munkaszolgálatra. Mikor hazajöttek, először hozzám jöttek, én már férjnél voltam akkor” – emlékszik Erzsi néni, aki férjét 18 évvel ezelőtt veszítette el.

Egy százéves ember el nem kerülheti, hogy megtudakolják tőle, mi is a hosszú élet titka. Erzsi néni szerint a mértékletesség: ő, mint mondja, sohasem diétázott, de például a kövér húsból is mindig keveset evett. Lánya szerint is az örökös ténykedés és a mértékletesség tartotta életben, jó egészségben. Csizmadia Erzsébetet századik születésnapján a marosvásárhelyi önkormányzat, Claudiu Maior alpolgármester virággal, pezsgővel, tortával köszöntötte, március 31-én pedig az egyháztól kapott száz szál piros szegfűt.