Fotó: A szerző felvétele
2011. szeptember 07., 07:582011. szeptember 07., 07:58
A kiírás az 550 éve város Sepsiszentgyörgy rendezvénysorozat része, a szervezők szándéka szerint a sárkány témájú alkotásokkal a galériákból a mindennapok életterébe helyeznék a kortárs művészetet. A sárkányt azért választották, mert rendhagyó módon kapcsolódik a város névadó szentjének legendájához. Mivel a mitikus sárkány a kultúrtörténet részévé vált, számtalan értelmezése és ábrázolási módja ismert, ezért a pályáztatók klasszikus ihletésű és modern, sajátos alkotásokat is vártak. Gombos Zoltán, a sepsiszentgyörgyi városimázs-iroda munkatársa lapunknak elmondta, a kiírásra hat alkotó tíz tervet küldött.
Egyetlen helyi képzőművész, valamint marosvásárhelyi, kolozsvári és békéscsabai művészek fantáziáját indította be a sárkány figurája. Olyan elképzelés is született, hogy a talapzatra felkerül a sárkány, melléje pedig György lovag csizmája, pajzsa és lándzsája, az arra járók pedig beállhatnak a sárkányölő lovag helyébe. A másik terv szerint a sárkány megelevenedik, egy kivetítő, egy mozgásérzékelő segítségével a figura lereagálja a néző mozdulatait, szembemegy vele vagy utánozza. Olyan terv is készült, hogy a sárkány a saját farkára és a kilövellt lángcsóvára támaszkodik, vagy rászáll egy épület tetejére, lóg a falon, vagy ül a padon, szemüveget visel, és nézi a járókelőket. Gombos Zoltán elmondta, a képzőművészekből álló öttagú zsűri a hónap végéig véleményezi a beérkezett pályamunkákat, majd azután eldöntik a továbbiakat. Az alkotókkal is egyeztetniük kell, hiszen például a bronzszobrok megöntésére nem vállalkozik a város, kisebb méretű, de időtálló munkákra számítanak. Idén Sepsiszentgyörgyön leleplezik a Kolozsvári testvérpár klasszikus Szent György-szobrának a másolatát is, de nem bántják a belvárosban felállított régi Szent György-szobrot sem, amelyet a helyiek Süsünek becéznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Látogatottsági adatok