A mikronövények könnyen termeszthetőek, és sajátos ízviláguk miatt egyre népszerűbbek
Fotó: Haáz Vince
Különféle zöldségek és fűszernövény magjának csíráztatásából nyert hajtásokat, úgynevezett mikronövényeket termeszt két kolozsvári fiatal. A fiatal vállalkozók a Krónikának elmondták, a Nyugaton egyre nagyobb népszerűségnek örvendő mikrozöldtermesztés a jövőben alternatívája lehet a hagyományos zöldségtermesztésnek, ugyanis a mikronövényeken alapuló étrend kiszámítható, környezetbarát, egészséges és megfizethető.
2022. március 13., 09:302022. március 13., 09:30
Nem mindennapi vállalkozásba kezdett két kolozsvári fiatal: Márton Leó Ede anyagmérnök és Székely Konrád közgazdász úgynevezett mikronövényeket termeszt. A mikrozöldek vagy mikrozöldségek különféle magvak csíráztatásából nyert hajtások, melyeket többféle zöldség- és fűszermagból lehet előállítani.
A fiatal vállalkozók elmondták, lényegében hétköznapi zöldségeket és fűszernövényeket, például borsó-, napraforgó-, broccoli-, retek- és mustárhajtásokat termesztenek, amelyeket nem sokkal azután szüretelnek le, hogy kibújtak a talajból.
A mikrozöldek intenzív ízük és rendkívüli vitamintartalmuk miatt népszerűek, kutatások bizonyítják, hogy a mikrozöldségekben ötször annyi tápanyag található, mint a teljesen kifejlett változataikban. Hozzátették, meggyőződésük, hogy a mikronövényeken alapuló étrend kiszámítható, környezetbarát, egészséges és megfizethető.
A vállalkozás ötlete a koronavírus-járvány idején született, ugyanis a pandémia rávilágított, hogy az élelmiszerláncok „sebezhetők”, mivel ezen a téren az országok nagymértékben függenek egymástól.
Ez leginkább a zöldség- és gyümölcsexport akadozásában mutatkozott meg, ugyanis az áruházakban kapható zöldségek és gyümölcsök nagy része akár Spanyolországból, Hollandiából vagy Marokkóból származhat.
hogy azok a kis- és nagykereskedelembe kerülve beérjenek, ezért a minőségük is megkérdőjelezhető. Ezenkívül a szállítás során keletkező károk miatt nagyon sok zöldség és gyümölcs a szemétbe kerül – mondta Márton Leó Ede.
Megjegyezte, a túltermelés is nagyon sok esetben a pazarláshoz vezet, ezért fontosnak látták, hogy kezdeményezésük az export-importtól függetlenül is működőképes legyen.
„A termelési folyamat még tesztelés alatt áll, viszont hosszú távú célunk, hogy az export-importtól függetlenül városi környezetben termesszünk zöldséget és gyümölcsöt pótló mikronövényeket különféle magvak csíráztatásából” – részletezte Márton Leó Ede. Hozzátette,
és amikor a hajtások elérik a 10 cm magasságot, „learatják”, becsomagolják, és környezetbarát módon, kerékpáron vagy elektromos robogón kiszállítják a megrendelőknek.
Fotó: Haáz Vince
Az anyagmérnök elmondta, a mikronövények alternatívái lehetnek a hagyományos zöldségtermesztésnek a jövőben is, hiszen a különféle zöldségekhez és gyümölcsökhöz képest a mikronövények több ásványi anyagot, vitamint, nyomelemeket, például magnéziumot, kalciumot, vasat, valamint rostokat és fehérjéket tartalmaznak.
Ezek a növények nem veszítenek frissességükből, hisz a termesztési folyamat városi környezetben megy végbe, és az „aratás” közvetlenül a kiszállítás előtt történik.
A fiatal vállalkozók szerint a koronavírus-járvány berobbanásával, az egészséges élelmiszerek iránti kereslet megnőtt, annak ellenére, hogy a kínálat sok esetben minőségileg és mennyiségileg is visszaesett.
„A benti körülmények között termesztett mikrozöldségek, ellentétben a hagyományos zöldségtermesztéssel, pontosan annyi energiát használnak fel, amennyire szükség van. Ezért egész évben ízben, minőségben és mennyiségben is ugyanúgy megteremnek” – részletezte Székely Konrád.
Hozzátette: a mikronövényekre alapozott étrend kiszámítható, környezetbarát, egészséges, megfizethető, és ízvilágán keresztül új gasztronómiai élményt nyújt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás