A mikronövények könnyen termeszthetőek, és sajátos ízviláguk miatt egyre népszerűbbek
Fotó: Haáz Vince
Különféle zöldségek és fűszernövény magjának csíráztatásából nyert hajtásokat, úgynevezett mikronövényeket termeszt két kolozsvári fiatal. A fiatal vállalkozók a Krónikának elmondták, a Nyugaton egyre nagyobb népszerűségnek örvendő mikrozöldtermesztés a jövőben alternatívája lehet a hagyományos zöldségtermesztésnek, ugyanis a mikronövényeken alapuló étrend kiszámítható, környezetbarát, egészséges és megfizethető.
2022. március 13., 09:302022. március 13., 09:30
Nem mindennapi vállalkozásba kezdett két kolozsvári fiatal: Márton Leó Ede anyagmérnök és Székely Konrád közgazdász úgynevezett mikronövényeket termeszt. A mikrozöldek vagy mikrozöldségek különféle magvak csíráztatásából nyert hajtások, melyeket többféle zöldség- és fűszermagból lehet előállítani.
A fiatal vállalkozók elmondták, lényegében hétköznapi zöldségeket és fűszernövényeket, például borsó-, napraforgó-, broccoli-, retek- és mustárhajtásokat termesztenek, amelyeket nem sokkal azután szüretelnek le, hogy kibújtak a talajból.
A mikrozöldek intenzív ízük és rendkívüli vitamintartalmuk miatt népszerűek, kutatások bizonyítják, hogy a mikrozöldségekben ötször annyi tápanyag található, mint a teljesen kifejlett változataikban. Hozzátették, meggyőződésük, hogy a mikronövényeken alapuló étrend kiszámítható, környezetbarát, egészséges és megfizethető.
A vállalkozás ötlete a koronavírus-járvány idején született, ugyanis a pandémia rávilágított, hogy az élelmiszerláncok „sebezhetők”, mivel ezen a téren az országok nagymértékben függenek egymástól.
Ez leginkább a zöldség- és gyümölcsexport akadozásában mutatkozott meg, ugyanis az áruházakban kapható zöldségek és gyümölcsök nagy része akár Spanyolországból, Hollandiából vagy Marokkóból származhat.
hogy azok a kis- és nagykereskedelembe kerülve beérjenek, ezért a minőségük is megkérdőjelezhető. Ezenkívül a szállítás során keletkező károk miatt nagyon sok zöldség és gyümölcs a szemétbe kerül – mondta Márton Leó Ede.
Megjegyezte, a túltermelés is nagyon sok esetben a pazarláshoz vezet, ezért fontosnak látták, hogy kezdeményezésük az export-importtól függetlenül is működőképes legyen.
„A termelési folyamat még tesztelés alatt áll, viszont hosszú távú célunk, hogy az export-importtól függetlenül városi környezetben termesszünk zöldséget és gyümölcsöt pótló mikronövényeket különféle magvak csíráztatásából” – részletezte Márton Leó Ede. Hozzátette,
és amikor a hajtások elérik a 10 cm magasságot, „learatják”, becsomagolják, és környezetbarát módon, kerékpáron vagy elektromos robogón kiszállítják a megrendelőknek.
Fotó: Haáz Vince
Az anyagmérnök elmondta, a mikronövények alternatívái lehetnek a hagyományos zöldségtermesztésnek a jövőben is, hiszen a különféle zöldségekhez és gyümölcsökhöz képest a mikronövények több ásványi anyagot, vitamint, nyomelemeket, például magnéziumot, kalciumot, vasat, valamint rostokat és fehérjéket tartalmaznak.
Ezek a növények nem veszítenek frissességükből, hisz a termesztési folyamat városi környezetben megy végbe, és az „aratás” közvetlenül a kiszállítás előtt történik.
A fiatal vállalkozók szerint a koronavírus-járvány berobbanásával, az egészséges élelmiszerek iránti kereslet megnőtt, annak ellenére, hogy a kínálat sok esetben minőségileg és mennyiségileg is visszaesett.
„A benti körülmények között termesztett mikrozöldségek, ellentétben a hagyományos zöldségtermesztéssel, pontosan annyi energiát használnak fel, amennyire szükség van. Ezért egész évben ízben, minőségben és mennyiségben is ugyanúgy megteremnek” – részletezte Székely Konrád.
Hozzátette: a mikronövényekre alapozott étrend kiszámítható, környezetbarát, egészséges, megfizethető, és ízvilágán keresztül új gasztronómiai élményt nyújt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás