Egyre gyakoribbá váltak az erdőtüzek is
Fotó: Armaan Malik/Twitter
Hőhullámok, áradások, aszályok, erdőtüzek, időjárási rekordok jellemezték tavaly a világot éghajlati szempontból – állapította meg Kis Anna meteorológus a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon pénteken közzétett elemzésében.
2022. február 18., 10:282022. február 18., 10:28
Megjegyezte: mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1–1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest. Szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség – ennek egy része a természetes változékonyság velejárója, de a globális klímaváltozás hatására „új normálissá” válhat az, ami most szélsőség. Ezek a szélsőséges események időben és térben szorosan egymást követve tovább fokozhatják a természeti, társadalmi és gazdasági károk mértékét – hívta fel a figyelmet.
Kis Anna azt írta: a múlt év néhány szélsőséges időjárási eseménye valóban kivételes volt. „Az északi félteke az eddigi legmelegebb nyarát tapasztalhatta meg, hőhullámokkal, katasztrofális vegetációtüzekkel, jelentős esőzésekkel és áradásokkal” – fogalmazott, hozzátéve:
Hangsúlyozta, hogy a szélsőséges időjárási jelenségeknek számos következménye lehet, hatása van például az emberi egészségre, pusztításokat okozhat a növény- és állatvilágban, továbbá infrastrukturális és gazdasági károkat okozhat. Utóbbiaknak következménye lehet például az élelmiszerárak növekedése is.
Kitért arra is, hogy a modellszimulációk szerint az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következtében az egynapi maximális csapadék intenzitása a nyári szezonban 3-19 százalékos emelkedést mutat az ipari forradalom előttihez képest. Ráadásul, egy ilyen esemény bekövetkezésének valószínűsége napjainkra többszörösére nőtt.
– jelezte.
A szakember írásában egyebek mellett kiemelte, hogy 2021 júniusának utolsó napjaiban, Kanadában és az Egyesült Államok északnyugati részén extrém hőség lépett fel. Többször előfordultak 40 fok feletti értékek, Kanadában például megdőlt a korábbi rekord, hiszen 49,6 fokot mértek Lyttonban. Ez a hőhullám azért is volt különösen kritikus, mert a népesség egy olyan részét érintette, amely nincs felkészülve ilyen magas hőmérsékletekre – hívta fel a figyelmet.
Megdőlhetett az európai melegrekord: a dél-szicíliai Siracusa közelében szerdán 48,8 Celsius-fokot mértek.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. helyzetértékelő jelentése szerint „gyakorlatilag biztos, hogy a meleggel kapcsolatos extrémumok (a hőhullámokat is beleértve) a szárazföldek nagy részén gyakoribbak és intenzívebbek lettek az 1950-es évek óta”.
– írta.
A jelentés szerint nagyfokú megbízhatósággal mondhatjuk, hogy az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője ezen változásoknak – hangsúlyozta a meteorológus.
Kis Anna felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben az általános hőmérséklet-emelkedés mellett a hőhullámok súlyossága is nőni fog, amit a lokális melegedés és a további urbanizáció is erősíthet. Gyakoribbak lehetnek továbbá a hőhullám idején az aszályok is – írta, hozzáfűzve: „rendkívül fontos, hogy a klímaváltozást mérsékeljük és hatékony alkalmazkodási stratégiákat dolgozzunk ki: nem lehet mindent elkerülni, de meg kell próbálni megelőzni vagy legalábbis minimalizálni a potenciális károkat – ez a világ minden országának érdekében áll”.
Megdőlhetett az európai melegrekord: a dél-szicíliai Siracusa közelében szerdán 48,8 Celsius-fokot mértek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
Nem látjuk, nem érezzük az ízét és a szagát, mégis ott van a vízben, az ételben, sőt a levegőben is.
Habzik, de nem részegít: a romániai fogyasztók harmada szerint olyan az alkoholmentes sör íze, mint az igazié, ezért egyre többen isszák délben, sofőrként is.
Elvették az indonéz anyától öt hónapos ikreit, majd elhitették vele, hogy a babák meghaltak: a román férfi és indonéz élettársa 24 napig egy autóban tartotta a csecsemőket Bukarestben. Több év letöltendő börtön vár rájuk.
Mint később kiderült, a bejelentés alapjául szolgáló fényképet mesterséges intelligenciával (MI) készítették, a medve pedig valójában nem is járt a környéken.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Két autót is eltűntnek hittek a tulajdonosaik, miután nem találták meg az aradi ócskapiac környéki parkolóban, ráadásul az egyik 80 ezer euró értékű volt. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, de kiderült: csak elfelejtették, hová parkolták a járműveket.
Karácsonykor és húsvétkor a bejglibe, és legtöbbször más édes süteményekbe kerül: általában ezt a szerepet szánjuk a diónak, pedig a világ nagy konyháiban mártást sűrítenek, húst vonnak be vele, salátát koronáznak meg vele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!