2010. augusztus 12., 10:582010. augusztus 12., 10:58
A brit Ancestry.co.uk honlap 1861 és 1941 között készült végrendeletek millióit töltötte fel a világhálóra, miután gondos munkával digitalizálta a hagyaték sorsáról rendelkező dokumentumokat. A hatmillió végrendelet között a viktoriánus kor és az azt követő évtizedek nagy alakjainak rendelkezései is szerepelnek. Dickens és Darwin például mai árfolyamon számolva milliókat hagyott hátra, Marx ezzel szemben – eszméinek megfelelően – szinte nincstelenül halt meg. Dickens, a világhírű regények szerzője sok pályatársától eltérően már életében elismerésben részesült, 1870-ben 80 ezer fontot hagyott hátra, ami ma 7,1 milliónak felel meg.
Nála is tehetősebb volt Darwin. A tudósról úgy tartják, istenfélő emberként sokat vívódott lelkiismeretével, mielőtt megjelentette volna az evolúció elméletét felvázoló, mérföldkőnek számító könyvét. Sikerei nyomán 146 911 fontot hagyott örököseire, ez mai árfolyamon számolva 13 millió fontot ér. Felfedezései és bátor tettei hírnevet hoztak Ernest Shackleton számára, de gazdaggá nem tették, vállalkozásai rendre csődbe jutottak. Végül csak 556 font maradt utána, ez napjainkban 20 ezer fontot tenne ki. Neville Chamberlain brit miniszterelnök balfogásai – a Bahamákon csődbe jutott ültetvénye – ellenére is gazdagon halt meg, öröksége mai árfolyammal számolva négymillió fontra rúgott.
Nem volt oka panaszra Arhur Conan Doyle örököseinek sem, Sherlock Holmes atyja 63 491 fontot hagyott hátra, ez ma hárommilliót érne. Az írók közül kevésbé volt szerencsés Bram Stoker, aki Drakula című korszakalkotó könyvsikere ellenére 5269 fontról rendelkezett. Hasonló összeget hagyott hátra Lewis Carroll, az Aliz csodaországban szerzője. D. H. Lawrence író, költő, színműíró 1930-as végrendeletében 2438 fontról döntött, ez manapság 113 ezret kóstál. Tetemes vagyont hagyott viszont hátra Mayer Amschel de Rothschild, akinek örökösei 1874-ben 2,1 millió – vagyis mai árfolyamra váltva 96 millió – fonton osztoztak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Látogatottsági adatok