2009. október 22., 11:092009. október 22., 11:09
Glen Cushing, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS/ US Geological Survey) fizikusa mélyedések sorozatát fedezte fel a a Mars felszínének vulkanikus területén, az Arsia Mons tűzhányóból származó lávafolyamban – olvasható a geológiai szolgálat honlapján.
A kutató az általa felfedezett marsi képződményeket a felszínen futó „hosszú vágatokként” írja le, világosan kivehető mélyedések, amelyek egy alagútszerű rendszer bejáratai lehetnek. E vágatok hossza sok esetben meghaladja a 100 kilométert. Némelyek kanyargósak, s 50–60 méter szélesek, más vágatok egyenesek, és jóval szélesebbek.
Ez a fizikus szerint arra utal, hogy különböző mechanizmusok alakították ki ezeket a felszíni képződményeket. A Cushing által megfigyelt némely képződmény úgynevezett lávacsatorna lehetett. Egy vulkánkitörés után a lávafolyásoknak először a külső „burka” szilárdul meg, és miután alóla kifolyik a még olvadt anyag, hosszú alagút marad mögötte – ez a lávacsatorna vagy a lávacső.
Az akár több kilométer hosszú lávacsatornák idővel kihűlnek, helyenként felszakadoznak, ezek lehetnek a felszínen látható mélyedések, az esetleges barlangok bejáratai. Az amerikai fizikus szerint az esetleges barlangok alapvető szerepet játszhatnak jövendő marsi expedíciók számára.
„A barlangok megvédhetik az űrhajósokat a Mars felszínén uralkodó szélsőséges időjárási viszonyoktól és egyéb veszélyektől. Amennyiben az expedíciók nem a barlangokban telepednének meg, a Földről kellene hozniuk, vagy a helyszínen megépíteni lakóhelyeiket. Utóbbi változat jóval költségesebb és kevésbé biztonságos” – vélekedett a tudós.
„Egy napon a robotfelfedezők ellátogatnak a barlangokba és egy teljesen új világot tárnak elénk” – hangoztatta a fizikus, aki szerint a barlangokban találják majd meg a Marson létezett, vagy ma is meglévő mikroorganizmusokra utaló bizonyítékokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok