Molnár-Szilágyi Ágnes számára az influenszerkedés nemcsak közel 200 ezres követőtábort, hanem utazási lehetőségeket is hozott
Fotó: Molnár-Szilágyi Ágnes archívuma
Egyre több fiatal számára jelent vonzó karrierutat az influenszer szakma. Hogy mi áll a csillogónak tűnő online jelenlét mögött, mennyi munkát igényel szponzorokat találni, több százezres követőtábort építeni és fenntartani, illetve milyen tartalmak szükségesek ahhoz, hogy hosszú távon is fennmaradjon a követők érdeklődése, minderről a Torda melletti Aranyosegerbegyről származó Molnár-Szilágyi Ágnes (Agi.travels) utazóblogerrel, influenszerrel beszélgettünk.
2026. július 12., 09:012026. július 12., 09:01
Egzotikus úti célok, különleges szállások, több százezres követőtábor és látványos közösségimédia-jelenlét – kívülről sokak számára ilyen az influenszerek világa. Nem véletlen, hogy egyre több fiatal tekint erre a pályára álomfoglalkozásként, amely szabadságot, utazást és gyors sikert ígér.
Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Torda melletti Aranyosegerbegyről származó Szilágyi Ágnessel, aki a közösségi médiában Agi.travels néven ismert, és saját tapasztalatain keresztül mutatja meg, mi rejlik az Instagram-posztok és a látványos utazások kulisszái mögött.
„Ha lesz gyerekem, nagyon remélem, hogy nem influenszer akar majd lenni” – mondja Molnár-Szilágyi Ágnes, akinek az Instagramon közel hetvenezer, a TikTokon 130 ezer, Facebookon pedig közel 50 ezer ember követi utazásait Együttműködéseinek köszönhetően az elmúlt években olyan helyekre jutott el, mint Mauritius, Srí Lanka vagy Marokkó.
Első hallásra ellentmondásosnak tűnik a kijelentése. Hiszen sok fiatal éppen olyan életre vágyik, amilyet a közösségi oldalakon lát: egzotikus utazásokra, szponzorált együttműködésekre és kötetlen munkavégzésre. Az erdélyi származású utazóblogger szerint azonban a képek mögött egy jóval kevésbé látványos valóság húzódik meg:
Molnár-Szilágyi Ágnes (középen) egzotikus helyekre is eljutott
Fotó: Molnár-Szilágyi Ágnes archívuma
Mint a Krónikának mesélte, amikor 2017-ben létrehozta Instagram-oldalát, eszébe sem jutott, hogy ebből egyszer pénzt lehet keresni. Az egyetem elvégzését követően költözött Budapestre, és a repülés világában helyezkedett el. Akkoriban a fapados légitársaságok akciós jegyeinek köszönhetően néhány ezer forintból is el lehetett jutni európai városokba, így szinte minden adandó alkalmat megragadott az utazásra. Élményeiről eleinte csak a barátainak és ismerőseinek mesélt, akik biztatták, hogy a közösségi médiában másokkal is ossza meg ezeket.
„Nem volt semmilyen nagy tervem vele. Eszembe sem jutott, hogy ebből egyszer pénzt lehet keresni, vagy hogy valaha együttműködésekből fogok utazni. Egyszerűen szerettem utazni, és meg akartam mutatni azokat a helyeket, ahová eljutottam” – idézi fel a kezdeteket.
Úgy véli, az egyik legnagyobb különbség a közel tíz évvel ezelőtti és a mai közösségimédia-világ között az, hogy akkoriban az utazós tartalomkészítők többsége hobbiból kezdett posztolni, kevesen gondoltak arra, hogy az utazásból és a tartalomkészítésből meg lehet élni, ma viszont már sokan eleve azzal a céllal vágnak bele.
Mint mondta, saját esetében is jól nyomon követhető, milyen gyorsan alakult át a platform az elmúlt évtizedben. Követőtábora évekig lassan, fokozatosan gyarapodott,
A siker receptje azonban korántsem állandó. Bár úgy érzi, ma jóval átgondoltabb, technikailag is igényesebb videókat készít, mint három évvel ezelőtt, mégis egyre nehezebb eljutni ugyanannyi emberhez. „Most sokkal jobb videókat készítek, mint akkor, mégis örülök, ha harmincezren megnézik ezeket. A régebbi, sokkal egyszerűbb videóim közül pedig több is elérte a kétszázezres megtekintést” – mesélte. Hozzátette, ennek egyik oka, hogy a közösségi platformok algoritmusai folyamatosan változnak, és egyre nehezebb kiszámítani, milyen tartalmat juttatnak el szélesebb közönséghez.
Nagyon nehéz kifürkészni, hogyan változik az algoritmus, és milyen videót kellene készíteni ahhoz, hogy felkapja. Egy idő után el kellett engednem ezt, mert rájöttem, hogy nincs biztos recept, és ha állandóan azon gondolkodnék, mit szeret az algoritmus, az csak felesleges stresszt okozna” – fogalmazott.
Arra a kérdésünkre, minek köszönheti a több tízezres követőtábort, Molnár-Szilágyi Ágnes úgy véli, sokan éppen azért tudnak azonosulni vele, mert nem főállású utazóként járja a világot.
„Szerintem sokan azért követnek, mert én is munka mellett utazom. Ugyanúgy be kell osztanom a szabadságomat, mint bárki másnak” – fogalmazott. Oldalán nem csupán úti beszámolók jelennek meg: rendszeresen oszt meg gyakorlati tanácsokat
Mint mondja, számára nem a követőszám jelenti a legnagyobb visszaigazolást, hanem az, amikor valaki azért választ úti célt, mert az ő videója vagy ajánlása inspirálta.
Molnár-Szilágyi Ágnes arról is beszélt, hogyan lesz egy utazás iránt rajongó fiatalból több tízezres követőtábort építő tartalomkészítő
Fotó: Molnár-Szilágyi Ágnes archívuma
Molnár-Szilágyi Ágnes nem titkolja: az utazóbloggerkedés alapjaiban változtatta meg az életét. Az elmúlt években olyan úti célokra jutott el meghívásoknak köszönhetően, amelyekről korábban álmodni sem mert. Mauritius, Srí Lanka, Jordánia vagy Marokkó csak néhány azok közül az országok közül, amelyeket tartalomkészítőként fedezhetett fel. Emellett az együttműködésekből származó bevételek is jelentős kiegészítést jelentenek a főállásából származó jövedelméhez.
A háttérben viszont jóval több munka zajlik, mint azt a követők többsége gondolná.
Egy-egy szállodai együttműködés során gyakran már kora reggel kamerát ragad, hogy még a vendégek érkezése előtt rögzítse a reggeli kínálatát, napközben drónfelvételeket készít, este pedig összeállítja a szükséges jeleneteket. Az utazás azonban csak a munka egyik része. A nyersanyagok átválogatása, a videók megvágása, narrálása, feliratozása és publikálása otthon még hosszú órákat vesz igénybe.
„Nekem ez nem teher, mert szeretem csinálni. De attól még munka. Az utazások során sem tudok teljesen kikapcsolni: ha meglátok egy különleges helyszínt vagy érdekes részletet, ösztönösen azon kezdek gondolkodni, hogyan lehetne azt úgy bemutatni, hogy valóban hasznos vagy inspiráló legyen a követőim számára” – mondja.
Az influenszerkedésből származó bevételek mögött sincs egyetlen, jól körülhatárolható forrás.
Az utazások többségénél ugyanakkor nem pénzbeli honoráriumot kap, hanem a szállást vagy egy-egy szolgáltatást biztosítanak számára. Kifejezetten fizetett utazási kampányok ritkán fordulnak elő, így a tartalomkészítésből származó bevétel inkább több kisebb projektből tevődik össze.
Molnár-Szilágyi Ágnes a szabadon élő elefántok közelében
Fotó: Molnár-Szilágyi Ágnes archívuma
Molnár-Szilágyi Ágnes arról is beszélt, ahogy nőtt a követőtábora, egyre több együttműködési ajánlat is érkezett hozzá. Azt mondja, ma már legalább olyan fontosnak tartja azt, hogy mire mond nemet, mint azt, hogy milyen felkéréseket vállal el.
Mint mondja, előfordult, hogy egy kampányért a főállásából származó havi fizetésével összemérhető összeget kínáltak neki, mégis visszautasította az ajánlatot, miután a cégről számos negatív felhasználói véleményt olvasott. Más felkéréseket azért nem vállalt el – legyen szó egy túrázóknak szánt termékről vagy barteralapú szállásajánlatról –, mert nem illettek ahhoz a tartalomhoz, amelyet évek óta következetesen épít.
Ma már úgy látja, egy-egy ilyen tartalom elkészítése messze túlmutat néhány fotó vagy videó készítésén, ezért csak olyan ajánlatokat vállal el, amelyek arányban állnak a befektetett munkával.
Nem véletlen, hogy szívesebben nevezi magát utazóbloggernek, mint influenszernek. Úgy érzi, ez jobban kifejezi, hogy a munkája elsősorban nem a reklámokról, hanem a tapasztalatok megosztásáról szól: olyan utazási tippeket és gyakorlati tanácsokat szeretne átadni, amelyek valódi segítséget jelentenek követőinek.
„Nem szeretném elveszíteni a követőim bizalmát. Ha valamit ajánlok, abban nekem is hinnem kell” – fogalmaz.
Szépséges tájakat és épített örökséget látogat meg az utazóblogger
Fotó: Molnár-Szilágyi Ágnes archívuma
Az utazóblogger szerint az influenszerkedésből ma már valóban meg lehet élni, de csak kevesek számára jelent kiszámítható és hosszú távon is biztonságos megélhetést. Saját példáján keresztül úgy látja, hogy a közösségi médiából származó bevételek értékes kiegészítést jelentenek, ám továbbra sem helyettesítik a biztos munkahelyet.
Molnár-Szilágyi Ágnes pénzügyi elemzőként dolgozik egy multinacionális vállalatnál, ezt a stabilitást pedig egyelőre nem szeretné feladni. Elmondása szerint az együttműködésekből származó bevételek rendkívül változóak: míg az év végi időszakban egymást követik a reklámkampányok és a felkérések, az év első hónapjai jellemzően jóval csendesebbek. Ráadásul a kifizetések sem érkeznek azonnal, egy-egy elkészült kampány után akár heteket vagy hónapokat is várni kell a honoráriumra.
Döntésében a magánéleti szempontok is szerepet játszanak. Férjével közösen vásároltak lakást, amelynek törlesztőrészletét hosszú éveken át fizetniük kell, ezért számára fontos, hogy minden hónapban biztos jövedelemmel számolhasson. Úgy véli,
Ugyanakkor hangsúlyozta: nem bánta meg, hogy évekkel ezelőtt belevágott a tartalomkészítésbe. Az influenszerkedés számos olyan lehetőséget nyitott meg előtte, amelyek korábban elérhetetlennek tűntek: egzotikus úti célokra jutott el, értékes szakmai kapcsolatokat épített, és olyan kiegészítő jövedelemre tett szert, amely a mindennapokban is komoly segítséget jelentett. Mint mondja,
– új élményeket, tapasztalatokat és egy olyan közösséget is, amelynek tagjai bíznak az ajánlásaiban. Éppen ezért ma sem tekint rá biztos megélhetésként, sokkal inkább egy olyan lehetőségként, amely a főállása mellett kiteljesítheti azt, amit a legjobban szeret: az utazást és annak megosztását másokkal.
Távol-Kelet varázsa
Fotó: Molnár-Szilágyi Ágnes archívuma
A közösségi médiában látott egzotikus utazások, a kötetlen életmód és a látványos együttműködések miatt egyre több fiatal tekint az influenszerkedésre álomfoglalkozásként.
Bár saját példája is azt mutatja, hogy a tartalomkészítés komoly lehetőségeket nyithat meg, úgy véli, veszélyes, ha egy fiatal kizárólag erre építi a jövőjét. Elmondta, saját tapasztalatból tudja, mennyi kitartás, következetesség és háttérmunka szükséges ahhoz, hogy valaki hosszú távon is fenn tudjon maradni ezen a pályán.
a cégek marketingköltései ingadoznak, ezért egyik napról a másikra is megváltozhatnak a lehetőségek” – fejtette ki.
Hozzátette, Úgy látja, ma már sokan eleve azzal a céllal kezdenek tartalmat gyártani, hogy minél hamarabb bevételhez jussanak. Ez azonban könnyen oda vezethet, hogy a tartalomkészítés örömét felváltja a folyamatos megfelelési kényszer.
Éppen ezért azt tanácsolná egy tizenévesnek, hogy a közösségi média mellett építsen valódi szakmai tudást is. Mint fogalmazott, egy diploma vagy egy biztos szakma nem zárja ki a tartalomkészítést – sőt, szerinte éppen nagyobb szabadságot ad ahhoz, hogy valaki ne legyen kiszolgáltatva az algoritmusoknak vagy a reklámmegbízásoknak.
Saját életében is ezt az egyensúlyt keresi: miközben az utazóblog meghatározó része lett a mindennapjainak, a főállása adja azt a biztonságot, amelynek köszönhetően nem kell minden felkérést elfogadnia.
„Nem az a baj, ha valaki influenszer szeretne lenni. A baj az, ha nincs mellette más terve is, és a közösségi média világára életstratégiaként tekint” – fogalmazott.
A modern világban felnövő gyerekek negyede influenszer, digitális véleményvezér akar lenni – hiszen példaképeket most már nagyrészt nem közvetlen környezetükből vagy mondjuk az űrből kapnak, hanem a közösségi oldalakról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét megugrottak a kolozsvári szállásárak a fesztiválszezon előtt. Az Electric Castle idején még kedvezőbb áron lehet szállást találni, az Untold alatt azonban már jóval többet kérnek a lakásokért, a tulajdonosok pedig kihasználják a keresletet is.
Szerda éjjel, 75 éves korában meghalt Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins – adta hírül a 24.hu a BBC-re hivatkozva. A hírt az énekesnő családja jelentette be csütörtökön.
Hosszú órák a volán mögött, kiszámíthatatlan helyzetek és nap mint nap új emberi történetek – ilyen egy személyszállító sofőr munkája Kolozsváron.
A mesterséges intelligencia (AI) eddig a telefonokat, tévéket, hűtőket és porszívókat irányította, most azonban a háztartási gépgyártók a konyha legrégebbi folyamatát, a főzést is automatizálni próbálják.
Újabb hagyományos hazai ételkülönlegesség kerülhet fel az Európai Unió védett termékeinek listájára.
Rekordszámú résztvevő vett részt a nyolcadik VIBE Fesztiválon: a szervezők összesítése szerint négy nap alatt mintegy 110 ezer látogató fordult meg a Maros-parti rendezvényen.
Unokázós csalások felderítésén dolgozó Békés megyei rendőrök fogtak el egy roán állampolgárságú nőt, aki a gyanú szerint szatyorszámra vitte el az aranyat és a pénzt becsapott idős emberektől – közölte a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság hétfőn.
Európát beutazni, új embereket megismerni, közben pedig még fizetést is kapni – sokak számára ez valódi álommunka lehet. Egy vállalat olyan embert keres, aki európai városokat jár, és azt vizsgálja, mennyire könnyű szóba elegyedni a helyiekkel.
A nyári étrendbe kiválóan beilleszthető a sokféleképpen elkészíthető, viszonylag olcsón megvásárolható tök és cukkini. Érdemes kísérletezni a fűszerezésével és jó azt is tudni, hogy akár édes fogások alapanyaga is lehet.
A történelemnek nem feltétlenül kell vaskos kötetek lapjain megelevenednie ahhoz, hogy közel kerüljön az olvasókhoz – vallja Bob Lóránd képregényíró, szerinte ez a műfaj könnyen befogadható formában képes átadni akár a legkomolyabb történelmi témákat is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!