2010. július 02., 10:152010. július 02., 10:15
A Cambridge-i Egyetem és a St. Pölten-i Alkalmazott Tudományok Egyetemének kutatóinak meggyőződése szerint a petroglifák nagy számából kiindulva, valamint azt a tényt figyelembe véve, hogy jutott belőlük a kontinens legeldugottabb csücskeibe is, ezek az alkotások lényegesen többet jelentettek puszta ábrázolásoknál.
„Véleményünk szerint a sziklavésetek nem csupán képek, hanem valamiféle audiovizuális előadások részei” – hangsúlyozta Frederick Baker, a Cambridge-i Egyetem régészeti és antropológiai múzeumának kutatója. Mint kifejtette, természetesen szó sem volt a szó szoros értelmében vett „mozgóképről”, ám a rajzok egyfajta animációként követték egymást. Az előadás nem csupán a szemnek, hanem a fülnek is kínált szórakozást, a sziklavésetek ugyanis általában olyan helyeken találhatók, ahol kiváló az akusztika. „Ebben az értelemben a sziklarajzok nem egyszerűen statikus ábrák, hanem olyan képek, amelyek a nézők képzeletében valamilyen történetet keltenek életre, akárcsak a moziban” – magyarázta a brit kutató.
Ennek fényében a Cambridge-i Egyetem és a St. Pölten-i Alkalmazott Tudományok Egyeteme a weimari Bauhaus Egyetemmel közösen elindították a „prehistorikus képprojektet”, hogy újraalkossák az őskori „filmeket”. A kutatók komputertechnológia segítségével állapítják meg az ábrák egymásutániságát, rajzfilmszerűen animálva a rajzokat. A „filmek”, amelyek a Kr.e. 4000 és a Kr.e. 1000 közötti időszakból származnak, gyakran ábrázolják a küzdelmet, a táncot vagy a vadászatot, ám érdekes módon sohasem választják témául a halált, és nagyon ritkán kapnak szerepet nők a „cselekményben”.A programot Olaszországban, a lombardiai Valcamonicában valósítják meg, ahol a petroglifák legnagyobb gyűjteménye található: közel százezer sziklarajz közül válogathatnak a kutatók.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.