Latin-amerikai lüktetés, cigányzenei tűz: a világzene sokszínűségét mutatta meg a Méra Világzenei Csűrfesztivál idei kiadása

A Kolozsvártól 13 kilométerre fekvő kalotaszegi faluban megtartott csűrfesztivál idén is a korábban ismert irányvonalat követte, a rendezvény négy napján balkán dallamok és latin ritmusok találkoztak a Kárpát-medence népzenéjével a Szarka-telken, valamint az idén először megnyitott új helyszínen, a Hangya-telken.

A fesztivál minden nap különleges világzenei utazásra hívott, ahol többek között mexikói, spanyol, ausztrál vagy szerb és román előadók elvarázsolták a közönséget. Visszatérő fellépői is voltak a rendezvénynek, a nyitónapon a perui, urugayi és magyar származású zenészekből álló Los Orangutanes koncertjére bulizhattak a dél-amerikai cumbia zenestílus szerelmesei, vagy a fesztivál szombati napján a magyarországi Romano Drom cigányzenéje perdítette önfeledt táncra a közönséget.

Ugyancsak sokan várták a mexikói Guajiro Calentano fellépését, a zenekar harmadik alkalommal koncertezett Mérában, és most sem okozott csalódást:

a zenekar sodró előadása pedig ismét emlékezetes hangulatot varázsolt a Csűrszínpad elé. A latin-amerikai dallamoktól merőben eltérő hangzásvilággal zárta a fesztivált a Szerbiából érkezett Kristijan Azirovic Orchestra. A „Dél Királyaként” emlegetett virtuóz trombitás és fúvószenekara energikus, temperamentumos koncerttel kápráztatta el a mérai közönséget.

Eközben a Bivalymúzeum udvarán helyi és környékbeli termelők kínálták portékáikat: bálmost, gyógynövényes és kecsketejalapú szappanokat, szirupokat, valamint a Dregán-völgyéből származó házi kenyeret és mangalicaszalonnát is megkóstolhatták az érdeklődők. A gyerekeknek a Csűrfiában külön programokat szerveztek: népi játékok, gyöngyfűzés, bábozás, mesemondás, valamint tánc- és zeneoktatás várta a legkisebbeket.

Sikeresnek értékelte a fesztivál jubileumi kiadását a rendezvény másnapján Varga Zoltán László Varga Zoltán László néptáncoktató, néptáncos, a fesztivál egyik főszervezője. Mint a Krónikának elmondta, noha még pontos kimutatásaik nincsenek a létszámot illetően,

A koncertekkel kapcsolatban pedig elmondta, jó ötletnek bizonyult az is, hogy a korábbi években nagy népszerűségnek örvendő zenekarokat visszahívták Mérába. Mint mondta, a Buda Folk Band itt volt már a fesztivál nulladik kiadásán is, és számukra szimbolikus jelentőséggel bír, hogy a zenekar itt lehetett a jubileumi csűrfesztre is, és bár a vasárnap esti eső megzavarta kissé a koncertet, mégis az egyik csúcspontja lett az idei fesztiválnak.

Bár komoly idő- és energiabefektetést igényelnek, hosszú távon megtérülnek, mert úgy látjuk, erősítik azokat az alapelveket, amelyeket a kezdetektől fontosnak tartottunk” – fejtette ki Varga Zoltán. Hozzátette, minden napra jutott egy koncert, amely megkoronázta az adott napot, kiemelkedő esemény volt számára a pénteki Gázsa zenekar és az őrkői cigányok közös koncertje, amely nagy népszerűségnek örvendett a fesztiválozók körében, de a csütörtöki napon a Magyar Banda is fergeteges bulit csapott, valamint a mexikói Guajiro Calentano is lenyűgözte a csűrfeszt közönségét.

Úgy gondoljuk, a Romszínpad és a Hangya-porta beilleszkedett a fesztivál struktúrájába, és a jövőben szeretnénk ezt az irányt tovább erősíteni. A fellépői kínálat tekintetében is az a célunk, hogy hasonlóan sokszínű és minőségi legyen, mint az idei évben” – fejtette ki Varga Zoltán László.

Arról is beszélt, hogy a világzenei csűrfesztivál idei kiadásának másik erőssége a kísérőprogramok népszerűsége volt, azt tapasztalták, hogy soha nem vettek részt ilyen sokan a nappali programokon a fesztivál történetében. „Az idei év bebizonyította, hogy az erős nappali kísérőprogramok sok embert hoznak Mérára.

A közönség részéről van igény és nyitottság ezekre – és ha nappal is aktív közösségi élményt tudunk kínálni, az tovább emeli a fesztivál értékét” – mutatott rá a főszervező.