Fotó: Képernyőfelvétel
Változatos témájú természet- és társadalomtudományi előadások hangzottak el a tavalyhoz hasonlóan idén is virtuális térben megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe konferencia első napján, csütörtökön.
2021. november 12., 11:222021. november 12., 11:22
2021. november 12., 11:512021. november 12., 11:51
Az idei mottóhoz – „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz. Válság és élhető jövő”– híven a járványhelyzet mellett most arra próbálták helyezni a hangsúlyt, miként mozgósítanak lappangó erőforrásokat a válságok – fejtette ki nyitóbeszédében Gábor Csilla, a szervező Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke, az első nap moderátora. Ezután Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke üdvözölte az erdélyi kollégákat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nevében. Hangsúlyozta, hogy
hiszen a magyar fővárosban egyidejűleg szervezi az akadémia a hasonló témájú Tudomány és parlament elnevezésű konferenciát. Soós Anna, a társszervező kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a választott témák gazdag információáradatával találunk fogódzókat az élhető jövő felé.
A konferencia első előadója, Kocsis Károly Magyarország, illetve a Kárpát-medence társadalmának átfogó képét rajzolta meg a Magyarország nemzeti atlasza című, monumentális kiadvány Társadalom kötetének népességföldrajzi térképei segítségével. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Földrajztudományi Intézetének igazgatója akár több száz évre visszatekintő vizsgálatából
A teljes kötet online a nemzetiatlasz.hu oldalon böngészhető.
A múlt tanulságaival szolgált Péntek János, a BBTE nyugalmazott egyetemi tanára, aki Teleki József gróf, az MTA első elnöke nyelvészeti tevékenységének egyes vonatkozásait ismertette. A nyelvész-tudományszervező munkássága Kazinczy és Széchenyi árnyékában háttérbe szorult, pedig kétszáz éve megjelent, A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és szólásmódok által című munkája lényegében lezárja a nyelvújítási vitát. Egyben a Teleki által vallott nyelvészeti elvek (bőség, határozottság, rövidség, tisztaság, szabályozottság, szép hangzás) most is érvényesek.
– ezt a kérdést boncolgatta gráfelméleti példákkal Kása Zoltán, a Sapientia EMTE nyugalmazott egyetemi tanára. Előadásában különböző típusú, látványos gráfok (csúcsokból és élekből álló hálózatokat) rendezett struktúráit ismertette abból a tudományágból, amelyben a XX. század számos ismert magyar matematikusának (Erdős Pál, Szemerédi Endre, Andrásfai Béla, Turán Pál, Rédei László) munkássága megkerülhetetlen.
Szőke Árpád Ferenc egyetemi tanársegéd betekintést nyújtott a biopolimerekkel módosított felületek alkalmazásáról az elektroanalitikában és a korrózióvédelemben. A BBTE Kémia és Vegyészmérnöki Kara oktatójának előadásában többek között
A védőrétegekkel bevont cinklemezekből megtudtuk: ugyanazon cég ugyanazon terméke nem mindig nyújt azonos korrózióvédelmet. Miért? A szezonálisan változó biopolimerek miatt, mert „a rákok nem könnyítik meg a dolgunkat”.
A járványnak „köszönhetően” indult el az online kereskedelmet naprakészen vizsgáló, egyben előrejelzéseket is adó projekt, amely az econ.ubbcluj.ro/coronavirus honlapon folyamatosan frissül. A portál több figyelemreméltó adatsorát Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának tanára ismertette. Elmondta,
A technológia viszont nyithat olyan áttörési lehetőséget, amelyekkel a tudomány segíteni tud a válság enyhítésében.
Balázs Imre József, a BBTE bölcsészkarának docense a tavaly Kolozsváron megjelent Címtelen Föld. Fiatal erdélyi metamodern líra című, 26 szerző versantológiája kapcsán úgy vélekedett, hogy a válsághelyzetekre a kortárs irodalom a hatalom és egyén kérdéskörének a korábbinál átfogóbb kritikai vizsgálatával válaszol. A fiatal erdélyi szerzők egy új irodalmi paradigma, a metamodernizmus keretében alkotnak.
A konferencia első napját Veres Valér előadása zárta, aki bemutatta, milyen társadalmi változásokon, válságokon esett át Románia társadalma az 1989-es rendszerváltást követően. A Kárpát-medence országainak összehasonlító vizsgálata alapján a BBTE Szociológia és Szociálismunkás-képző Karának tanára kifejtette, térségünk dinamikusan zárkózik fel Európa nyugati feléhez, ezt a koronavírus is csak kevéssé tudta megfékezni. Óvatosságra intett azzal a napokban felmerült politikusi ömlengéssel kapcsolatban is, hogy Románia megelőzte Magyarországot, hiszen a szociológiai-gazdasági mutatók szerint a két ország alternál, hol az egyik, hol a másik van adott területen előrébb.
A Magyar Tudomány Ünnepe konferencia első napjának előadásai visszanézhetőek a KAB YouTube-csatornáján.
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság idei díjazottjai
Szintén a konferencia első napján adták át a KAB idei tudományos díjait, amelyekkel több erdélyi szakember példamutató munkásságát ismerték el. A Tudomány erdélyi mestere díjjal tüntették ki Pozsony Ferenc néprajzkutatót, a Tudományos kiválóság díját Sándor Zsolt közgazdász kapta, a Fiatal kutatói díjban Bencze László Csaba kémikus és András Orsolya bölcsész részesült. Fiatal tanári díjjal Nagy Annának, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum magyartanárának eredményeit honorálták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!