Fotó: A szerző felvétele
2011. február 07., 09:322011. február 07., 09:32
Ez a kép fogadta azokat, akik szombaton a cudar időjárás ellenére úgy döntöttek, megnézik a Gyilkos-tónál első alkalommal szervezett kutyaszánhúzó versenyt.
A Forfun Egyesület, a gyergyószentmiklósi önkormányzat és az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) gyergyói fiókja által közösen szervezett versenyre 16 hajtó nevezett be, többségük több versenyszámban is indult, azaz rajthoz álltak két, négy, hat, nyolc és nyolcnál több kutya vontatta szánnal.
Az éppen nem versenyző szánhúzó munkakutyák is nagy érdeklődésnek örvendtek, hiszen a szelíd ebek többsége békésen tűrte a kíváncsiskodó gyerekek és felnőttek simogató ostromát. „Óriási kihívás, hiszen csak akkor mutatkozik siker, ha tökéletes az összhang a hajtó és a szán elé befogott kutyák között” – fejtette ki a Krónika kérdésére a kutyaszánhúzás lényegét a csíkszeredai Simon Attila hajtó, aki szerint az első versenyek általában senkinek nem hoznak sikert, hiszen idő kell ahhoz, hogy a hajtó és a kutyái egymáshoz csiszolódjanak. Kezdetben sok a csetlés-botlás, a kutyák sokszor értetlenül állnak a hajtó parancsszavai előtt, ugyanakkor a hajtónak is alaposan meg kell ismernie minden szánhúzó kutyája szokását és a különféle helyzetekben várható reakcióját. Rengeteg munkát igényel mindkét fél részéről, amíg sikerül kinevelni egy olyan kvalitásokkal rendelkező kutyát, mint Kira, a szánhúzó vezére, aki minden helyzetben hallgat gazdája szavára és példás viselkedésével készteti munkára társait.
A kutyaszánhúzásról mint sportágról egyébként 2004 óta lehet hallani Erdélyben, amikor a Forfun Egyesület Borszéken megszervezte az első kutyaszánhúzó versenyt – tudtuk meg Bodó Istvántól, az egyesület elnökétől. Mint mondta, a kutyaszánhúzás mint sportág Romániában még gyermekcipőben jár, ugyanis éppen most zajlik a sportág minisztériumi engedélyeztetése. Azt viszont egyértelműen sikerként könyveli el az elnök, hogy az egyesület négy hajtóját az idén meghívták a világbajnokságra. Romániában egyébként harmincra tehető a sportág művelőinek száma, egy hat-nyolc kutyából álló fogat fenntartási költsége meghaladja a 600 lejt havonta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok