
Fotó: Boros Erzsébet
Székelyföldi, gyimesi és Brassó környéki mintákkal díszített tojásokkal várják a feltámadás ünnepét a Fehér megyei Csombord faluban, ahol minden évben nagypénteken Boros Erzsébet népdalénekes, lelkészfeleség vezetésével közösen írnak tojásokat a falu asszonyai, leányai.
2022. április 15., 21:362022. április 15., 21:36
A Fehér megyei Csombordon is a húsvéti ünnepeket megelőző nagyböjt a testi és lelki felkészülés, az elmélyülés ideje. Boros Erzsébet tiszteletes asszony, a Kis-Küküllő menti faluban szolgáló Boros László református lelkipásztor felesége, népdalénekes és a csombordi Pipacs néptánccsoport vezetője a húsvéti előkészületekről, a településen még élő néphagyományokról beszélt a Krónikának.
Mint mondta, számukra virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, amelynek részét képezi évek óta a nagypénteki közösségi tojásfestés is. „Már gyerekként is a családommal nagypénteken festettük a piros tojást. Így a szokásokhoz híven ezen a napon festem a tojásokat a család számára, melyet elfogyasztunk a húsvéti ünnepek alkalmával. Ezenkívül a nagyhéten is tojásokat írok népi díszítéssel, melyek dekorációként is szolgálnak az ünnepi asztalon, vagy kiállításra viszem őket” – mondta Boros Erzsébet.
„Nagypénteken 15–20 emberrel telik meg a ház. Eljönnek hozzánk, leülünk egy nagy asztal köré, a háttérben népzene szól, és közösen írjuk a tojásokat. Ilyenkor nagyon jókat beszélgetünk, és mindenki elégedetten, kicsit magába szállva, lélekben is felkészülve megy haza a szép piros tojásokkal” – részletezte a népdalénekes.
Hozzátette, a tojásírás Székelyföldön a legelterjedtebb. „Csombord nem Székelyföld, de attól vagyunk sokfélék és színes egyéniségek, hogy más tájegységek kultúráját is képesek vagyunk megtanulni” – fejtette ki a néptánccsoport vezetője.
Gyerekeknek, felnőtteknek, akik először próbálják a tojásírást, a gyimesi minták ajánlottak, ahol a tojásfelület hagyományosan négybe, nyolcba és tizenhatba osztott, így a többi mintához hasonlítva egyszerűbb felrajzolni, és nagyon szép lesz a végeredmény, mutatós tojások készülnek ezzel a mintával – magyarázta Boros Erzsébet.
A hagyományos tojásírás rejtélyeibe avat be a csombordi Boros Erzsébet népdalénekes
Fotó: Boros Erzsébet
A lelkészfeleség lépésről lépésre beavatott minket is a tojásírás fortélyaiba. Mint mondta, a natúr színű tojásra a forró viaszba bemártott írókával, kesicével kell felrajzolni a mintákat, majd 5–6 percig a tojásfestékben kell hagyni színeződni, majd kivenni és száradni hagyni. Ezt követően egy felmelegített ronggyal letörölni a viaszt, hogy a ráírt minta megmaradjon.
„Kétszínű tojást is készítünk általában. Miután megírjuk a tojást, piros festékbe tesszük, majd kivéve a festékből és megszárítva még egyszer beviaszoljuk azokat a részeket, ahol szeretnénk, hogy piros maradjon. Ezt követően betesszük kék festékbe, mert a piros, amikor érintkezik a kékkel, fekete színt ad ki. Miután megszáradt, piros, natúr és fekete színű lesz a tojás” – sorolta a lépéseket Boros Erzsébet.
Hozzátette, szerinte azért fontos ezt a tudást továbbadni, mert sokkal nagyobb érték, ha valaki a saját kezűleg készített tojásokkal várja a locsolókat, vendégeket.

Ahány oktatási intézmény, annyiféle szokás: a húsvétra való készülődés a legtöbb iskolában az oktatás szerves részét képezi, és valamennyi tanintézet sajátos módon közelíti meg az ünnepet.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
szóljon hozzá!