Hirdetés

Sokkal nagyobb érték: közösségi tojásfestéssel hangolódnak a húsvétra Csombordon

•  Fotó: Boros Erzsébet

Fotó: Boros Erzsébet

Székelyföldi, gyimesi és Brassó környéki mintákkal díszített tojásokkal várják a feltámadás ünnepét a Fehér megyei Csombord faluban, ahol minden évben nagypénteken Boros Erzsébet népdalénekes, lelkészfeleség vezetésével közösen írnak tojásokat a falu asszonyai, leányai.

Zoltán Ildikó

2022. április 15., 21:362022. április 15., 21:36

A Fehér megyei Csombordon is a húsvéti ünnepeket megelőző nagyböjt a testi és lelki felkészülés, az elmélyülés ideje. Boros Erzsébet tiszteletes asszony, a Kis-Küküllő menti faluban szolgáló Boros László református lelkipásztor felesége, népdalénekes és a csombordi Pipacs néptánccsoport vezetője a húsvéti előkészületekről, a településen még élő néphagyományokról beszélt a Krónikának.

Nagypénteki tojásfestés népi muzsikával

Mint mondta, számukra virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, amelynek részét képezi évek óta a nagypénteki közösségi tojásfestés is. „Már gyerekként is a családommal nagypénteken festettük a piros tojást. Így a szokásokhoz híven ezen a napon festem a tojásokat a család számára, melyet elfogyasztunk a húsvéti ünnepek alkalmával. Ezenkívül a nagyhéten is tojásokat írok népi díszítéssel, melyek dekorációként is szolgálnak az ünnepi asztalon, vagy kiállításra viszem őket” – mondta Boros Erzsébet.

Hirdetés

A lelkészfeleség a tojásfestés, tojásírás hagyományát a fiatalabb generációknak is továbbadja, ugyanis a nagypénteki istentisztelet után minden évben a csombordi Pipacs néptánccsoport tagjaival és más érdeklődőkkel a faluból hagyományos magyar mintákkal tojásokat írnak.

„Nagypénteken 15–20 emberrel telik meg a ház. Eljönnek hozzánk, leülünk egy nagy asztal köré, a háttérben népzene szól, és közösen írjuk a tojásokat. Ilyenkor nagyon jókat beszélgetünk, és mindenki elégedetten, kicsit magába szállva, lélekben is felkészülve megy haza a szép piros tojásokkal” – részletezte a népdalénekes.

Az egyszerű mintáktól a kacifántos motívumokig

Hozzátette, a tojásírás Székelyföldön a legelterjedtebb. „Csombord nem Székelyföld, de attól vagyunk sokfélék és színes egyéniségek, hogy más tájegységek kultúráját is képesek vagyunk megtanulni” – fejtette ki a néptánccsoport vezetője.

A tojásíráshoz Székelyudvarhely, Gyimes és Brassó környékére jellemző mintákat szoktak használni. Ez utóbbi kicsit eltér a többitől, mivel nem a szimmetrikusan beosztott tojásfelületet követi, hanem szabadabban helyezkedik, ezért kicsit nehezebb is ezeket a mintákat felrajzolni.

Gyerekeknek, felnőtteknek, akik először próbálják a tojásírást, a gyimesi minták ajánlottak, ahol a tojásfelület hagyományosan négybe, nyolcba és tizenhatba osztott, így a többi mintához hasonlítva egyszerűbb felrajzolni, és nagyon szép lesz a végeredmény, mutatós tojások készülnek ezzel a mintával – magyarázta Boros Erzsébet.

A hagyományos tojásírás rejtélyeibe avat be a csombordi Boros Erzsébet népdalénekes •  Fotó: Boros Erzsébet Galéria

A hagyományos tojásírás rejtélyeibe avat be a csombordi Boros Erzsébet népdalénekes

Fotó: Boros Erzsébet

A lelkészfeleség lépésről lépésre beavatott minket is a tojásírás fortélyaiba. Mint mondta, a natúr színű tojásra a forró viaszba bemártott írókával, kesicével kell felrajzolni a mintákat, majd 5–6 percig a tojásfestékben kell hagyni színeződni, majd kivenni és száradni hagyni. Ezt követően egy felmelegített ronggyal letörölni a viaszt, hogy a ráírt minta megmaradjon.

„Kétszínű tojást is készítünk általában. Miután megírjuk a tojást, piros festékbe tesszük, majd kivéve a festékből és megszárítva még egyszer beviaszoljuk azokat a részeket, ahol szeretnénk, hogy piros maradjon. Ezt követően betesszük kék festékbe, mert a piros, amikor érintkezik a kékkel, fekete színt ad ki. Miután megszáradt, piros, natúr és fekete színű lesz a tojás” – sorolta a lépéseket Boros Erzsébet.

Hozzátette, szerinte azért fontos ezt a tudást továbbadni, mert sokkal nagyobb érték, ha valaki a saját kezűleg készített tojásokkal várja a locsolókat, vendégeket.

korábban írtuk

Passiótörténettől a húsvéti búzafűtál-készítésig: különbözőképpen húsvétolnak az erdélyi és partiumi iskolák
Passiótörténettől a húsvéti búzafűtál-készítésig: különbözőképpen húsvétolnak az erdélyi és partiumi iskolák

Ahány oktatási intézmény, annyiféle szokás: a húsvétra való készülődés a legtöbb iskolában az oktatás szerves részét képezi, és valamennyi tanintézet sajátos módon közelíti meg az ünnepet. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
2026. augusztus 15., szombat

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon

A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon
Hirdetés
Hirdetés