Fotó: MTVA
A szamosújvári Ördöngös zenekar egyedi produkcióját is megtekinthetik a nézők a Fölszállott a páva magyarországi tehetségkutató műsor pénteki döntőjében. A felkészülésről, a népzene jelentőségéről Szabó Boglárka, a zenekar énekese mesélt lapunknak.
2017. december 28., 15:232017. december 28., 15:23
2017. december 28., 15:292017. december 28., 15:29
– A Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató műsorban már kétszer is megmutattátok tehetségeteket. Mikor kezdtetek el népzenéléssel foglalkozni?
– A szamosújvári Téka Alapítványnak köszönhetően megtanultunk hegedülni, énekelni, néptáncolni, és a hajnalig tartó mulatságok, táncházak még jobban összekovácsoltak bennünket. Egyre többet zenéltünk együtt, és két éve létrehoztuk a zenekart, amely a jelenlegi felállás szerint hat tagból áll: Miklósi Hunor és Szabó Bence prímások, Szigeti Nimród Szilamér és Filep Zoltán Balázs brácsások, Szabó Szilárd Sándor nagybőgős, én pedig énekelek.
– A zenekar bemutatkozó szövegében mottóként kiemeltétek, hogy „csak akkor működhet jól egy közösség, ha tagjai össze vannak hangolva”. Mennyire fontos a zenélésben vagy fellépéskor, hogy jól ismerjétek egymást?
– Mi gyerekkorunk óta ismerjük egymást, együtt nőttünk fel Szamosújváron, kivéve Nimródot, mert őt a kalotaszentkirályi és válaszúti népzene- és néptánctáborban ismertük meg körülbelül nyolc éve. A zenekar legtöbb tagja ugyanabba az iskolába jár, sőt páran ugyanabba az osztályba is – szerintem ez sokat számít és segít a közös munkában.
A műsor kezdete óta sokkal többet gyakorolunk, de előtte is elég sokat járunk be a Tékába esténként vagy délutánonként, amikor lejárt a tanítási idő.
– Hogyan készültetek fel az elő- és középdöntőre, ki segített a produkciókban?
– Mindkét fellépéskor szakmai segítséget kaptunk többek között a Harmadik zenekar tagjaitól, Kisfaludi Attilától, Fodor Róberttől és Fodor Ágnestől, valamint Szép Noémi Kriszta énektanárnő is hozzájárult a sikerünkhöz. A tehetségkutató műsorban minden versenyző kap egy mentort, nekünk Porteleki László, a Muzsikás zenekar egyik prímása segített a felkészülésben.
Az elődöntőben ördöngösfüzesi muzsikát adtunk elő, a középdöntőben pedig kalotaszegi lakodalmassal léptünk fel.
– Milyen visszajelzést, kritikát kaptatok a zsűri részéről?
– Az elő- és középdöntőben is pozitív kritikát kaptunk a zsűritől, kevés negatív megjegyzésük volt, és szerintem azt is inkább csak tanácsként mondták. Úgy éreztük, hogy ez építő jellegű kritika, amellyel a zsűritagok arra próbálták felhívni a figyelmünket, hogy miben kellene javítani, hogy a következő alkalommal még jobb legyen a produkciónk – a zsűritagok főként technikai finomításokat javasoltak.
– Milyen műsorszámmal, illetve érzéssel álltok a döntő színpadára?
– A döntőben a Mezőségre „jövünk vissza”, mert ez az, amit jobban szeretünk és lényegében itt élünk, ezért egy buzai összeállítást adunk elő. Reménykedünk, de kicsit izgulunk is, bár nem jobban, mint eddig.
– Szakmai téren hogyan folytatnátok a munkát, ha megnyernétek a Fölszállott a páva tehetségkutató műsor kétmillió forintos nyereményét?
– Ezt már sokan kérdezték, de mindig ugyanazzal a válasszal szolgáltam:
Szerintem ilyenkor az alázat az első szempont, mert ha visszajövünk az iskolába, ugyanúgy kell tanulnunk, mint eddig, és ugyanazok az emberek maradunk, amellett, hogy tapasztalattal gazdagodtunk, és megéltünk olyan dolgokat, amelyeket nem mindenki élhet meg.
– A zenekar tagjaival milyen hosszú távú célokat tűztetek ki magatok elé?
– Szerintem hosszú távon is az a legfontosabb, hogy megmaradjunk egymásnak, mert ahogy a mottónkban is szerepel, csak összehangolva működhet jól egy közösség.
Az együttes tagjainak a zene a legfontosabb, és én úgy gondolom, hogy ezzel szeretnénk foglalkozni a jövőben is, csak magasabb szinten, jobban odafigyelve a hibáinkra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!