
Fotó: Facebook/Sályi kerámia
Szombaton második alkalommal szervezik meg Szatmárnémetiben a Constantin Brâncuși-emléknapot, melynek célja megismertetni a világhírű szobrász munkásságát és szellemiségét. Ebből az alkalomból a Sályi házaspár egy interaktív műhelymunka során a fazekasság rejtelmeibe is beavatja a jelenlévőket. A Krónika megkeresésére a kezdetekről és a fazekas mesterségről beszéltek.
2022. február 19., 09:342022. február 19., 09:34
2022. február 19., 10:292022. február 19., 10:29
A házaspár agyaggal való kapcsolata 25 évvel ezelőtt kezdődött. Először ékszerkészítéssel próbálkoztak, láncokat, fülbevalókat, gyűrűket, fali dekorációkat készítettek és az ország több városában, kézműves vásárokon értékesítették.
– emlékezett vissza Sályi Panna és Sályi Róbert. A fazekas házaspár hozzátette: a mesterség űzését 5 éve kezdték el a magyarországi Nádudvaron, ahol Fazekas Ferenc népművészmestertől kezdték el tanulni a népi fazekasság alapjait. Két éven keresztül kéthetente 3 napra elutaztak ide, a fekete kerámia hazájába, és sok munkával sikerült elsajátítaniuk a korongozás alapjait.
Sályi Panna
Fotó: Facebook/Sályi kerámia
– egészítették ki a Sályi házaspár tagjai. Továbbá azt is elmondták, hogy ebből merítve szeretnék kialakítani saját stílusukat, a népi vonalon belül: csíkozás, virágok, madarak. A színeket maguk keverik oxidokból. Karcolásos, ecsetes, írókás technikát egyaránt használnak. Emellett a Szatmár megyei Vámfalu és környékének fazekas elemeit is alkalmazzák. Közben országos fazekas vásárokon is jelen vannak. Többek között a nagyszebeni Astra múzeumba, a magyarszombatfai és a jászvásári fazekas vásárba is elviszik termékeiket, utóbbiról díjjal tértek haza.
Sályi Róbert
Fotó: Facebook/Sályi kerámia
A tavalyi év során az Élő Népművészet tárlatsorozat erdélyi kiállítására a Vámfalura jellemző munkájukkal készültek. Emellett fazekas bemutatókon, gyerekfoglalkozásokon is részt vesznek. A fazekasság iránt érdeklődők legközelebb a szatmári Brâncuși Day alkalmával találkozhatnak a Sályi keramikusokkal és közelebbről is megismerkedhetnek a korongozás élményével. „Fontosnak tartjuk, hogy a résztvevőknek közelebbi rálátása legyen a mesterségekre, a kézzel készített munkákra” – mondták a kerámiaművészettel foglalkozó házaspár tagjai.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
szóljon hozzá!