
Nagytakarítást terveznek a Vibe fesztiválnak is helyet adó Maros-parton
Fotó: Haáz Vince
Papírgyűjtéssel, faültetéssel, folyóparttisztítással, környezetbarát fesztivál kezdeményezésével csatlakoztak idén is erdélyi szervezetek és rendezvények a Föld napja mozgalomhoz, melynek kapcsán 1970 óta szerveznek környezetvédő programokat szerte a világon.
2022. április 22., 09:352022. április 22., 09:35
2022. április 22., 09:362022. április 22., 09:36
Minden év április 22-én a Föld napja alkalmából világszerte különféle eseményeket szerveznek intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok, melyekkel felhívják a figyelmet bolygónk természeti környezetének megóvására.
Idén „Egy nap a holnapért, a klímáért! Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése” mottóval hirdették meg 52. alkalommal a világ több országában a mozgalmat, melynek kiemelt témája maradt a biológiai sokféleség megőrzése.
Az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét. Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal a természet – legyen az idei Föld napja is önszerveződő, közösségépítő! Tegyünk végre, kezdjük ma!” – olvasható a kezdeményezők felhívása a magyarországi Föld Napja Alapítvány honlapján.
A szervezők ajánlásokat is megfogalmaznak, hogy mit tehetünk bolygónk védelméért. Többek között arra biztatnak, hogy faültetéssel zöldítsük környezetünket, autós közlekedés helyett válasszuk a fenntartható közlekedési eszközök használatát,
Az 1970-ben Amerikában indult mozgalomhoz évről évre egyre több szervezet és rendezvény csatlakozik Erdélyből is. Az idén június 30. és július 3. között tartandó VIBE fesztivál is a környezettudatosságra hívja fel a figyelmet nemcsak az esemény idején, hanem a Föld napja apropóján is.
A marosvásárhelyi könnyűzenei rendezvény szervezői közölték, idén minden tíz eladott fesztiválbérlet után ültetnek egy fát. A május 10-ig vásárolt bérletek árából a Kolozs megyei Jára völgyébe tervezett faültetési kampányt támogatják, amelyre május 8-án kerül sor.
A fesztivál kísérőrendezvényei is hangsúlyt fektetnek a környezettudatos életmód népszerűsítésére, előadásokon, panelbeszélgetéseken, workshopokon járják körül a klímaváltozás, fenntartható divat vagy zero waste, azaz hulladékmentes életmód témáját.
A fesztivál idején külön csapat felel azért, hogy környezetbarát módon valósuljon meg a rendezvény, szelektíven gyűjtik majd a szemetet, és szívószálakat sem adnak az üdítők, koktélok mellé, ezzel is csökkentve a fesztivál ökológiai lábnyomát.
Minden változásnak nevelő hatása is van, ugyanis fontos, hogy megértsük miért és hogyan kell ezeknek a kihívásoknak eleget tenni úgy, hogy a zöld életmód mindennapjaink részévé váljon” – fogalmaztak a szervezők.
Két év kihagyás után negyedik alkalommal szervezte meg Föld-napi papírgyűjtő akcióját a Kolozsvári Magyar Ifjú Kémikusok Szervezete (Komix). A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyészmérnöki Karának kezdeményezése keretében idén
a papírt egy szelektív hulladékgyűjtő cég elszállítja, az ebből bejövő összeget az ifjú kémikusok szervezete további projektjeinek támogatására fordítják – mondták el a Krónikának a szervezők.
Hozzátették, mivel az oktatási intézmények a különböző szerződések, szemléltető anyagok vagy éppen dolgozatok kinyomtatásával óriási mennyiségű papírhulladékot termelnek, fontosnak tartják, hogy mind az egyetemi alkalmazottaknak, mind a diákoknak lehetőségük legyen megszabadulni ettől a hulladéktól úgy, hogy közben egy helyi szakosztályt támogatnak.
ugyanis a három napra a Kémia és Vegyészmérnöki Kar bejáratánál felállított papírgyűjtő stand beszélgetések központjává vált nemcsak a tanárok és a diákok, hanem a magyar és román hallgatók számára is – jegyezték meg a szervezők.
Elmondták, jövendőbeli vegyészek és vegyészmérnökökként a fenntartható fejlődést és a környezettudatosságot kívánják népszerűsíteni, ezért a jövőben is terveznek hasonló akciókat, többek között egy műanyag kupakokat gyűjtő állomást terveznek felállítani az egyetemen.
Mivel a pandémia miatt két évet szünetelt a program, bizonytalanok voltunk a sikerével kapcsolatban, viszont mind a hallgatók, mind a tanárok nagyon lelkesek voltak, és sokkal több hulladékot sikerült összegyűjteni, mint amire számítottunk” – fejtették ki az ifjú kémikusok.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
szóljon hozzá!