Korhű várséta törökökkel

A partiumi turisták egyik kedvelt fürdővárosa Gyula. A 33 ezres lakosságú kisváros példaértékű lehet abban, hogyan lehet hatalmas tőkét megmozgatni a vendégek idecsábítása érdekében. „Főként a határ menti településekről érkeznek hozzánk vendégek, akik általában hétvégére jönnek, de a székelyföldiek is kezdik felfedezni maguknak a várost”– nyilatkozta egy szállodatulajdonos. Gyula városa összesen 5000 vendégnek tud szállást adni, több szálloda és panzió között is lehet válogatni. A tapasztalat az, hogy a Romániából érkezők inkább a panziókat kedvelik, ezekben a kétágyas szoba ára egy éjszakára 5000 forintnál kezdődik. „Szeretjük a romániai vendégeket, ők nem annyira fukarok, mint a németek. Meg kell nekik adni, amit a pénzükért megígértünk, igényesek a rendre, a tisztaságra, de egyébként nagyon jó vendégek” – dicsérte romániai vendégeit egyik panzió tulajdonosa.

Gyula az utóbbi években európai uniós forrásokból közel 6 milliárd forintot költött turisztikai fejlesztésekre. Ebből a pénzből felújították a városközpontot, világórát, szökőkutak tucatját építették fel, sétálóutcákat alakítottak ki. „Nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy ez a pénz mind európai uniós forrásból érkezett. Bízom abban, hogy a turisták száma tovább fog növekedni, hiszen a városban ez jelenti az egyik legfontosabb jövedelemforrást” – nyilatkozta lapunknak Perjés Klára polgármester. A városban külön érdekességnek számít a Segítő Animátori Szolgálat, amely működtetésére 143 millió forintot nyert el a város. A szolgálat 24 képzett fiatalt foglalkoztat, akik segítenek a vendégeknek programjaik megszervezésében, valamint idegenvezetést is vállalnak. „Ezek a fiatalok mind diplomás munkanélküliek voltak, így a szolgálattal nekik is sikerült munkát adnunk, másrészt munkájukkal városunkat, vállalkozóinkat népszerűsítik, és ezzel mindannyiunknak hasznot hoznak” – szögezte le a polgármester. A fiatalok a tavasz folyamán négy hónapos képzés során tanulták meg a rendezvényszervezéssel, idegenforgalommal kapcsolatos tudnivalókat, ezután láttak munkához. A várbeli Corvin János Múzeumban kosztümösen, korhű előadással fűszerezve vezetik a vársétákat, a kovácsműhelyben vasat vernek, a női háló bölcsőjénél gyermeket ringatnak, de még a várat elfoglaló török szerepét is eljátsszák. „A várséta így nem szokványos múzeumi látogatás, hanem látványokban gazdag, szórakoztató program. Örvendetes, hogy ilyen formában a fiatalok, a gyermekek is kedvelik ” – mondta Gerebenics Róbert animátor. Róbert amúgy tanári diplomával rendelkezik, ezen a nyáron még ő vezeti az Európa Expres nevű kisvonaton szervezett városi sétákat, még ő magyaráz a Százéves cukrászdáról, Erkel Ferenc szülőházáról, ősztől azonban visszatér a katedrához. Helyét egy másik animátor veszi át, hiszen a szolgálatot a város tovább működteti a jövőben is. Az animátoroknak fontos szerep jut a Várfürdőben is, itt naponta aerobikfoglalkozásokat vezetnek, és a minigolf játékparkot működtetik. A várfürdő 8,5 hektáron terül el, és 19 medencével rendelkezik. A sok medencének és a nagy területnek köszönhetően a látogató észre sem veszi, hogy rajta kívül még nyolcezer ember lépett be a strandra. A medencék mindenféle látvány és szórakoztatási elemmel ellátottak, a wellness fürdőt hétvégéken éjjel is működtetik. „A várfürdő forgalma tavalyhoz viszonyítva 65 százalékkal emelkedett, Romániából pedig háromszor annyian érkeznek most, mint tavaly. Valamennyi feliratunkat román nyelven is megjelentettük, az éttermekben, a büfékben is vannak román nyelvű menük, és ami nagyon fontos, jelentős számú kollégánk tud románul” – nyilatkozta Csirán Lajos a Gyulai Várfürdő igazgatója.