Fontos a munkahelyi jóllét a biztonságos körülmények között végzendő munka és a munkaegészség szempontjából is
Fotó: Pixabay
A munkahelyi stressz hosszú távú negatív hatásaira hívja fel a figyelmet idén is az Európai Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. A kampány keretében Kovászna megyében is tájékoztató megbeszéléseket tartanak vállalkozók és cégvezetők számára, ahol kitérnek a pozitív munkakörnyezet kialakításának fontosságára az otthonról végzett munka esetében is.
2022. április 23., 14:332022. április 23., 14:33
Idén kiemelten figyelnek a munkahelyi stressz okozta megbetegedések megelőzésére – tájékoztat a Kovászna megyei munkafelügyelőség. Az Európai Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség már évek óta felhívja a figyelmet a munkahelyi stressz negatív hatásaira, a kampány legfontosabb üzenete, tudatosítani a jelenséget, és foglalkozni a problémával, hiszen a pszichoszociális kockázatokat ugyanúgy kell értékelni, mint a fizikai rizikókat – mondta el lapunknak Ördög Lajos Kovászna megyei főfelügyelő.
A munkáltatónak és a munkavállalónak egyformán tudatosítania kell,
A közleményben rámutatnak, az elmúlt években megnövekedett azok száma, akik a munkahelyükön nem balesetben hunytak el, hanem feltételezhetően az elhalálozások egy részét a munkahelyi stresszes környezet kiváltotta valamilyen betegség okozta.
A munkafelügyelőség adatai szerint 2018-ban országos szinten ezer, munkahelyen vagy munka közben történt elhalálozást vizsgáltak, ezek közül 336 esetben valamilyen betegség állt a háttérben, 2019-ben az 1011 elhalálozás közül 374-et okozott valamilyen betegség, 2020-ban a 890, munkahelyen történt elhalálozásból 342 esetben volt valamilyen patológiás elváltozás az ok, 2021-ben pedig 972 esetben vizsgálódtak, és azt tapasztalták, hogy 393 elhalálozást okozott valamilyen megbetegedés.
A szakemberek szerint a stresszes munkahelyi környezet nemcsak az alkalmazottak egészségére van negatív hatással, hanem kihat a vállalatok, szervezetek működésére, és befolyásolja a gazdaság teljesítményét is. Más megközelítésből a rossz munkahelyi légkör negatívan hat az alkalmazott lelki, testi egészségére, de a társadalmi kapcsolataira, helyzetére is.
Az európai ügynökség az évek során több felmérést is végzett ebben a témában, melyek több tízezer európai munkavállalóra terjedtek ki, és a megkérdezettek több mint fele gyakori munkahelyi stresszről számolt be. Összegyűjtötték a munkahelyi stressz leggyakoribb okait is, ezek közül a legtöbb alkalmazott általában a nagy munkaterhelésre panaszkodott.
A bizonytalanság szintén jelentős stresszfaktor, ha ellentmondásosak az elvárások, nem közlik egyértelműen, mi a munkavállaló szerepe és feladata. A munkavállalók stresszként élik meg azt is, ha nem képezik ki időben őket a feladatokra, vagy a képzés hiányos,
Ezenkívül gondot jelent, ha a cég vezetősége hiányosan kommunikál, ha az alkalmazott nem érzi a támogatást a felettesei, a munkatársai részéről, valamint a legsúlyosabb stresszfaktorként a legtöbben a munkahelyi zaklatást és az erőszakot jelölték meg.
Ördög Lajos hangsúlyozta, a stresszes munkahelyi környezet kialakulásának megelőzésében, a fennálló helyzet kezelésében segít, ha nem mulasztják el az időszakos, kötelező munkaorvosi vizsgálatokat. A munkahelyi stressz hosszú távú negatív következményeinek tudatosítása érdekében a Kovászna megyei munkafelügyelőség a következő időszakban tájékoztató megbeszélésekre hívja a vállalkozókat, a cégvezetőket, a munkavédelmi felelősöket, valamint a munkaorvosokat – tette hozzá a főfelügyelő.
Otthoni munkavégzés esetén is fontos kialakítani a stresszmentes munkakörnyezetet
Fotó: Gábos Albin
Ördög Lajos elmondta, kötelező módon kivizsgálnak minden munkahelyen történt elhalálozást, jelenleg egy olyan esettel foglalkoznak, amikor az alkalmazott a munkahelyen lett öngyilkos, felakasztotta magát. Hozzátette, a munkahelyen történt elhalálozásnak számtalan oka lehet, az is előfordul, hogy nem sikerül beazonosítani vagy besorolni.
A főfelügyelő példaként említette, hogy egy kamionsofőrt holtan találtak a jármű kabinjában, és a kórboncnok nem tudta kideríteni a halál okát.
A főfelügyelő arra is kitért, vannak a munkahelyi stresszre vonatkozó panaszok, bejelentések a munkavállalók részéről is, leggyakrabban azért emelnek panaszt, mert a munkáltató nem adja ki a szabadnapokat, vagy az alkalmazottak túllépik a megengedett túlórákat.
Ilyenkor a hatóságok felszólítják a munkaadót, hogy orvosolja a problémát, és ha a következő ellenőrzéskor is hiányosságokat tapasztalnak, kénytelenek kiróni a bírságot. Ördög Lajos elmondta, az utóbbi idők kihívása a biztonságos otthoni munkavégzés.
A visszajelzések szerint van igény a távmunkára, sokan szeretnének otthonról dolgozni, ám még nincsenek tapasztalatok arról, hogy milyen veszélyeket rejt, és melyek a hátulütői a távmunkának,
A szakember rámutatott, figyelni kell a pozitív munkakörnyezet megteremtésére, ugyanakkor elengedhetetlen megkeresni a módját az otthoni munkavégzéskor jelentkező stressz megelőzésének is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás