
Fotó: if. Wild Ferenc
Kitüntette a 77 éves, főleg Erdélyben tevékenykedő Wild Ferenc hegy- és sziklamászót, oktatót, szakírót, a gyergyói Hegyimentő Egyesület alapítóját a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (MHSSZ).
2016. április 13., 11:552016. április 13., 11:55
A Zsigmondy Emil-emlékéremmel jutalmazott, Magyarországon élő hegymászó (képünkön jobbra) egészségi okok miatt nem lehetett jelen az április 7-ei díjátadón. Wild Ferenc neve közismert Gyergyószentmiklóson, legfőképp a hegyimentők gondolnak rá hálával, hiszen 1977-ben Páll Tiborral közösen hozta létre a gyergyószentmiklósi egyesületet.
Mint az MHSSZ ismertetőjében olvasható, Wild Ferenc Aradon született, elsősorban Erdélyben volt aktív, de rendszeres kapcsolatot tartott a magyarországi hegymászással, egy egész nemzedék ismerte a nevét. 1960-ban kezdte a mászást, majd hegymászóedzői diplomát is szerzett. Erdély különböző hegységeiben számos új utat nyitott (Pádis, Cserna-völgy, Herkulesfürdő, Néra-szoros), egyedül járóként első megmászásnak minősülő, téli gerincbejárásai voltak a Fogarasban, a Királykőn és a Görgényi-havasokban.
A 70-es és 80-as években ő szervezte, oktatta és vezette a gyergyószentmiklósi hegymászókat, akik a Békás-szoros útépítései mellett azóta is végzik a szervezett hegyimentő munkát a Salvamont hegyimentő csapat tagjaiként. A hegyimentők Wild Ferenc irányítása alatt többször részt vettek az MHSSZ-szel közösen adatgyűjtő terepbejárásokban és megmászásokban, amelyek célja magyar nyelvű kalauzok megjelenése volt. Wild Ferenc nemcsak mászó, mentő és oktató, hanem író is. Oktatóanyagokkal szolgál sokak számára több, a hegymászásról megjelent könyve, így többek közt a Békás-szorosról és a Fogarasi-havasokról. A mai gyergyói hegyimentők is fontosnak tartják visszatekinteni a kezdetekre, az úttörőkre.
Honlapjukon is felhívják a figyelmet arra a bizonyos dátumra, amely az egyesület létének kezdete, és amely Wild Ferenc, illetve Páll Tibor nevéhez köthető. A két alapító ma távol él Gyergyószentmiklóstól, Wild Budapesten, Páll Izraelben lakik. Mindketten nyomon követik az utódok munkáját, akik már a harmadik generációról is gondoskodnak, hiszen sok önkéntes fiatal tanulja az életmentő munkát, és a gyergyói hegyimentés történelmét is.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
szóljon hozzá!