
Fotó: Gligor Róbert László
Népes magyarországi testvértelepülési küldöttség járt Kenden és Balavásáron a hétvégén, hogy kapcsolataikat ápolják, de főképp azért, hogy az itteni értékeket megismerhessék.
2016. március 06., 19:032016. március 06., 19:03
Tavaly ősszel nyújtott be pályázatot a Földművelésügyi Minisztériumba Balavásár és testvértelepülése, a magyarországi Aldebrő a helyi értékek, hungarikumok védelmére és népszerűsítésére. Bár egyelőre nem kaptak támogatást, fontosnak tartották, hogy a küküllői település, Kend értékeit kiállításon mutassák be az anyaországiaknak.
Szorosabbra fűzött testvér-települési kapcsolat
A kezdeményezés Aldebrőből érkezett, így közösen pályáztak, hogy a kukoricaháncsból készült kendi termékeket és a bort népszerűsítsék. A két község között 1992-ben megkötött kapcsolat időközben meglazult, ezért egy tavalyi találkozás után most népes küldöttséget fogadtak a Kis-Küküllő mentiek, hogy a szálakat szorosabbra fűzzék. A vendégeket is helyi családoknál szállásolták el – emelte ki Sagyebó István polgármester.
Ugyanezt erősítette meg Wingendorf János aldebrői elöljáró is, de a szomszédos Tófalu képviselője, Váczy Lajos is ezt szeretné elérni itteni látogatásuk alkalmával. A kukoricaháncs (csuhé) feldolgozása 1940-ben lett ismert ezen a vidéken, amikor egy hatalmas árvíz után magyarországiak jöttek segíteni Erdélybe. Kovács Lajos ismertette meg a szentdemeteriekkel a háncssodrás és -fonás technikáját, tőlük elsőként a kendi Magyarósi Kata tanulta meg, aztán az 1950-es évek elején rendre más kendi lányok is „áthozták” szentdemeteri barátnőiktől.
„Szotyrok”, kosarak – kendi jellegzetességek
A kismesterséget a kollektív gazdaság idején is felkarolták, így kifizetődő foglalkozás, bevételi forrás lett a kendiek számára. Sagyebó Istvántól megtudtuk, ma is szinte minden kendi (mintegy 250-300) család űzi ezt, néhányuknak ez a megélhetési forrása. A szatyrok (ahogyan a helyiek mondják: szotyor), kosarak, lábosalátétek, fakanáltartók és lábtörlők mellett egyre inkább teret hódított a festett háncsból készülő virágkompozíció is, amelyet Losonczi Margit kezdett el készíteni. A kendi háncstermékek a világ szinte minden sarkába eljutottak, Montrealtól Új-Zélandig, Münchentől, Párizstól Afrikáig.
A szőlészetet és borászatot a kendiek a szászoktól tanulták meg. Míg az 1980-as években 96 hektár szőlőültetvény volt a községben, ez mára néhány hektárra zsugorodott. Ennek a vidéknek a királyleányka a kedvelt fajtája, mert cukor- és savtartalma egyensúlyban van, továbbá meglehetősen fagyálló. Az első borversenyt 1997-ben rendezték a Kis-Küküllő mentén, 2011-ben megnyílt a kendi Borház is. A helyi borok arany és nagyarany díjakat szereztek, a nemzetközi versenyeken arany és ezüst okleveleket.
Ma a legjelentősebb termelő a községben Magyarósi Kálmán. Ám az anyaországi testvérek is kiemelkednek a szőlészet-borászat területén: a rendszerváltás után az Al- és Feldebrő, Tófalu és Velpert környékén termő szőlőt aldebrői hárslevelű néven levédték, ugyanis más vidékeken is termeltek és értékesítettek hárslevelű néven szőlőt és bort, így az aldebrőiek versenyhátrányba kerültek. Az 1990-es évek végén a felvásárlás mértéke és a kifizetési késések igen negatívan érintették ezeket a gazdákat, egy részük csődbe is ment – tudtuk meg Wingendorf Jánostól.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!