Kis-Küküllő menti különlegességek

Tavaly ősszel nyújtott be pályázatot a Földművelésügyi Minisztériumba Balavásár és testvértelepülése, a magyarországi Aldebrő a helyi értékek, hungarikumok védelmére és népszerűsítésére. Bár egyelőre nem kaptak támogatást, fontosnak tartották, hogy a küküllői település, Kend értékeit kiállításon mutassák be az anyaországiaknak.

Szorosabbra fűzött testvér-települési kapcsolat

A kezdeményezés Aldebrőből érkezett, így közösen pályáztak, hogy a kukoricaháncsból készült kendi termékeket és a bort népszerűsítsék. A két község között 1992-ben megkötött kapcsolat időközben meglazult, ezért egy tavalyi találkozás után most népes küldöttséget fogadtak a Kis-Küküllő mentiek, hogy a szálakat szorosabbra fűzzék. A vendégeket is helyi családoknál szállásolták el – emelte ki Sagyebó István polgármester.

Ugyanezt erősítette meg Wingendorf János aldebrői elöljáró is, de a szomszédos Tófalu képviselője, Váczy Lajos is ezt szeretné elérni itteni látogatásuk alkalmával. A kukoricaháncs (csuhé) feldolgozása 1940-ben lett ismert ezen a vidéken, amikor egy hatalmas árvíz után magyarországiak jöttek segíteni Erdélybe. Kovács Lajos ismertette meg a szentdemeteriekkel a háncssodrás és -fonás technikáját, tőlük elsőként a kendi Magyarósi Kata tanulta meg, aztán az 1950-es évek elején rendre más kendi lányok is „áthozták” szentdemeteri barátnőiktől.

„Szotyrok”, kosarak – kendi jellegzetességek

A kismesterséget a kollektív gazdaság idején is felkarolták, így kifizetődő foglalkozás, bevételi forrás lett a kendiek számára. Sagyebó Istvántól megtudtuk, ma is szinte minden kendi (mintegy 250-300) család űzi ezt, néhányuknak ez a megélhetési forrása. A szatyrok (ahogyan a helyiek mondják: szotyor), kosarak, lábosalátétek, fakanáltartók és lábtörlők mellett egyre inkább teret hódított a festett háncsból készülő virágkompozíció is, amelyet Losonczi Margit kezdett el készíteni. A kendi háncstermékek a világ szinte minden sarkába eljutottak, Montrealtól Új-Zélandig, Münchentől, Párizstól Afrikáig.

A szőlészetet és borászatot a kendiek a szászoktól tanulták meg. Míg az 1980-as években 96 hektár szőlőültetvény volt a községben, ez mára néhány hektárra zsugorodott. Ennek a vidéknek a királyleányka a kedvelt fajtája, mert cukor- és savtartalma egyensúlyban van, továbbá meglehetősen fagyálló. Az első borversenyt 1997-ben rendezték a Kis-Küküllő mentén, 2011-ben megnyílt a kendi Borház is. A helyi borok arany és nagyarany díjakat szereztek, a nemzetközi versenyeken arany és ezüst okleveleket.

Ma a legjelentősebb termelő a községben Magyarósi Kálmán. Ám az anyaországi testvérek is kiemelkednek a szőlészet-borászat területén: a rendszerváltás után az Al- és Feldebrő, Tófalu és Velpert környékén termő szőlőt aldebrői hárslevelű néven levédték, ugyanis más vidékeken is termeltek és értékesítettek hárslevelű néven szőlőt és bort, így az aldebrőiek versenyhátrányba kerültek. Az 1990-es évek végén a felvásárlás mértéke és a kifizetési késések igen negatívan érintették ezeket a gazdákat, egy részük csődbe is ment – tudtuk meg Wingendorf Jánostól.