2011. szeptember 11., 10:282011. szeptember 11., 10:28
Craig Smith, a Hawaii Egyetem kutatója stabil királyrák-populáció felfedezéséről számol be a Proceedings B folyóiratban. Ezek szerint a rákok átküzdötték magukat már az első hűvösebb vízrétegen. Smith és társai egy távirányítású robottal mérték fel az Antarktiszi-félszigettől nyugatra fekvő úgynevezett Palmer-medencét, a kontinentális talapzat egyik mélyedését, amelynek legmélyebben fekvő pontja 1440 méterrel a tengerszint alatt található.
A királyrákok egyikének genetikai elemzéséből kiderült, hogy a szóban forgó faj a Neolithodes yaldwini, amelyet eddig csak a Ross-tenger mélyéről dokumentáltak. A kutatók számításai szerint a mélyedés egy négyzetkilométerén mintegy 10 600 egyed él - ez nagyobb sűrűség, mint a kereskedelmileg hasznosított vörös királyráké Alaszka partjai előtt. Az egész medence becsült populációja ezek alapján több mint másfélmillió állat.
A mintegy félkilós rákok markáns nyomokat hagynak a puha aljzaton, már-már felszántják azt, ezen felül pedig a helyi állatvilágot is tetemes mértékben megváltoztatják - az itteni fajszám jóval csekélyebb volt, mint a rákoktól eddig megkímélt talapzatrészeken. A királyrákok mellett már szinte csak szivacsok és tengerirózsák maradtak fenn, a rákok csemegéi, a tengeri csillagok és tengeri sünök eltűntek, férgek alig-alig akadnak.
Az állomány nagysága arra enged következtetni a kutatók szerint, hogy a rákok már egy ideje átjutottak a medence körüli hűvösebb vízrétegen, valószínűleg az elmúlt ötven éven belül. Az Antarktisz körüli víztömegek további felmelegedésével az utolsó akadályok is átjárhatóvá válhatnak.
A most felfedezett populáció tehát csak az előszele egy súlyos következményekkel járó, közelgő rákinváziónak - vélik a kutatók. Más területeken is fennáll ugyanez a veszély. Norvégia előtt például a hatalmas vörös királyrák (Paralithodes camtschaticus) terjeszkedik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Látogatottsági adatok