2009. június 26., 10:212009. június 26., 10:21
„Akulturális örökség sosem tekinthető lezártnak, az mindig nyitott, és bővül (...), lehet egygenerációnyi, vagy kivételes alkalmakkor 9000 éves” – fogalmazott a kiállítás megnyitóján Hiller István. A magyar oktatási és kulturális tárca vezetője ezzel a nyitottsággal magyarázta, hogyan alkothat egységet egy holt-tengeri tekercs és egy Poussin-mű, egy neolit kőmaszk vagy egy Chagall-festmény „a világon ma egyedülálló” tárlat során.
A mintegy 50 műkincset felvonultató kiállítás megrendezését az tette lehetővé, hogy az Izrael Múzeum épületében nagyszabású rekonstrukció folyik, így a gyűjtemény legféltettebb darabjaiból is válogathattak a kurátorok, és olyan alkotásokat is kölcsön kaphattak, amelyek Jeruzsálembe kerülésük óta sosem hagyták el a múzeumot. Izrael Múzeum 500 ezer tárgyat tartalmazó gyűjteménye csaknem egymillió év történetét és vizuális kultúráját eleveníti fel. Az egyetemes és a nemzeti kultúrák kölcsönhatásának a kiállításon fellelhető gazdag nyomaira hívta fel a figyelmet Komoróczy Géza. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Assziriológia és Hebraisztika Tanszékeinek profeszszora többek között azokat az i. e. 13. századból származó filiszteus agyagszarkofágokat emelte ki, melyek az egyiptomi művészetből vették mintáikat, azoknak mégis saját értelmezést adva.
A holt-tengeri tekercsek közül a leghosszabb egyben megtalált példány, a Templom-tekercs egy részletét hozták el Budapestre. A Qumrán közelében felfedezett világhírű pergamenek szerzőiről még ma sem ültek el a tudományos viták, az egészben több mint 8 méter hosszú tekercs mindenesetre egy felépítendő új, ideális templom tervét ismerteti nagy részletességgel. A Budapestre hozott műkincsek között helyet kapott egy 550 selyempapír lapot tartalmazó, Kasmírban készült, aranyozott Korán, Turner, Rodin és Chagall egy-egy alkotása, Secondo Piának a torinói lepelről 1898-ban készített híres fotója, de számos kortárs művész – így Mark Rothko, Andres Serrano, Kiki Smith vagy Yoko Ono – kompozíciói is. A Szépművészeti és az Izrael Múzeum közös kiállítása szeptember 6-áig tekinthető meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok