A tiszavirág (Palingenia longicauda) első néhány száz példányának nászrepülésével Tiszakürt, Tiszainoka és Nagyrév térségében elkezdődött az idei kérészrajzás a Tisza középső szakaszán.
2015. június 19., 10:462015. június 19., 10:46
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője, Monoki Ákos elmondta: rendkívül látványos a kérészek június közepén a mellékfolyókról induló, majd az alsóbb szakaszokról a Közép- és Felső-Tisza felé haladó rajzása.
Évente egyszer bekövetkező nászrepülésük során a hímek a levegőben párosodnak a nőstényekkel, majd rövid időn belül elpusztulnak. Tömeges megjelenésük időpontját az időjárási viszonyok és a vízállás is jelentősen befolyásolja, a jelenség e tényezőktől függően a Tiszán rendszerint mindössze néhány napig, legfeljebb egy-két hétig tart, a késő délutáni óráktól naplementéig.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország szerepe egész Európában kulcsfontosságú e rovar fennmaradása szempontjából, hiszen a tiszavirág ma már egész Európában csak a Tiszában és vízrendszerében található meg, ezért világviszonylatban is fontos természetvédelmi kincsünk, örökségünk. Monoki Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a kérészek nászrepülését és szaporodásuk, fejlődésük zavartalanságát, végső soron tehát fennmaradásukat a Tisza mentén is számos emberi tényező fenyegeti.
A repülő rovarok gyűjtését, valamint a nagy sebességű vízi járművekkel okozott károkat a Hortobágyi Nemzeti Park és a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai közös vízi és parti őrszolgálatot ellátva, fokozott jelenléttel igyekeznek megelőzni, illetve felderíteni. A kontinens – egykor elterjedt – legnagyobb méretű kérésze 1922-ben pusztult ki a Loire-ból, 1952-ben pedig utolsó nyugat-európai lelőhelyéről, a Rajnából is. A Dunából 1974-ben tűnt el, Magyarországon 1993 óta védett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!