
2010. július 28., 09:592010. július 28., 09:59
A Székelyföld 7 csodája elnevezésű kezdeményezés célja a programban bemutatott területek népszerűsítése, valamint a környezettudatosság elősegítése a fiatalok körében. A projekt kétirányú, hiszen a szépségek mellett felsorakoztatnák azokat a helyeket is, amelyek Székelyföld „mínusz” hét csodájának számíthatnak. Ezeket alkategóriákba sorolnák be, így többek között víz-, levegő- és erdőszennyezés címkék alatt kapnának helyet a javasolt helyszínek.
A jelenlegi állás szerint – amint azt Csonta Lászlótól, a Zöld Székelyföld Egyesület elnökétől megtudtuk – összeállt a 7 csoda 30 helyszínből álló listája, amelyen többnyire Hargita megyében található területek szerepelnek. „Érkeztek javaslatok Maros megyéből is, azonban sokuk sajnos már Székelyföld határán kívül esik, így nem kerülhettek fel a listára” – magyarázta Csonta. Ugyanakkor több olyan helyszínről is érkezett javaslat, amely felkutatása bonyodalmakba ütközött, lévén, hogy hiányoznak a területet jelző táblák.
Mivel az egyesület célja az ismeretlenebb területek bemutatása, a hét legismertebb védett terület nem kapott helyet a listán, így a Szent Anna-tó, Egyeskő, Sóhát, Vargyas szoros, Medve-tó, Súgó-barlang és a rétyi nyír nem szerepel a versenyben. Viszont szerepel többek közt Bodvaj, Borsáros, a fiatfalvi iszapvulkán, a borzonti nyíres, a Kalonda-tető, a marosvécsi arborétum. Amint Csonta elmondta, minden fotó és nagyjából minden helyszínleírás felkerült a 7csoda.zoldszekely.ro-ra. Letölthető, valamint Google-térképeket akarnak készíteni, és GPS-re specializált útvonalakat megrajzolni. A tervek szerint a weboldal augusztus végére teljesen elkészül, azonban már lehet szavazni, és a 30 helyszín közül kerül ki a hét „győztes”. A kezdeményezők továbbra is várnak fotókat, élménybeszámolókat a Székelyföld csodáiról.
Székelyföldi helyszínekről és a hozzájuk fűződő mondákról készít térképet egy székelyudvarhelyi rendező-operatőr, hogy hozzájáruljon a térség turizmusának fellendítéséhez. Összesen 136 székelyföldi és csángóföldi monda került fel arra a térképre, amelyet Fazakas Szabolcs székelyudvarhelyi rendező-operatőr készít csapatával – írja a Székelyudvarhelyen megjelenő Székelyföldi Régió Magazin augusztusi számában. A nyugat-európai példák alapján megtervezett, nagyjából egy éve elkezdett adatgyűjtés és térképrajzolás még mindig tart. Az alkotók azt tervezik, hogy minden székelyföldi általános iskola minden osztálytermének falán kifüggesztik a legendás és mesebeli alakokat, történeteket ábrázoló térképet. A térképhez magyarázó könyvecskét is adnak majd a tanítóknak.
A térképet nem csak a magyar tanulók számára teszik elérhetővé. Angol és román nyelvű fordítás is készül a könyvből, amelyet a székelyföldi román iskoláknak szánnak. Az oktatás következő lépése a térképrajzolók szándéka szerint az lesz, hogy egy-két éven belül az iskolai színjátszóköröknek fesztivált szerveznek, hogy színpadra kerüljenek a mondák és a legendák, a színdarabokat pedig a turistáknak is be lehet mutatni.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.