Különféle vágóeszközöket mutatott be a kolozsvári késkészítő mester
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Késekről, bicskákról és egyéb különleges vágóeszközökről tudhattak meg többet azok, akik kedden este részt vettek Kun Árpád György kolozsvári késkészítő mester, szobrász előadásán a Bulgakov kávéházban. A késkészítés fortélyait is megismerhették az érdeklődők.
2022. március 23., 21:542022. március 23., 21:54
2022. március 23., 22:422022. március 23., 22:42
Míg az átlagember szúró- és vágóeszközökkel kapcsolatos ismeretei kimerülnek a konyhakés, fejsze, bicska megnevezések szintjén, addig Kun Árpád György kolozsvári szobrászművész és késkészítő mester kedden este Kolozsváron tartott bemutatóján
Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör rendezvénye keretében Boros Lóránd néprajzkutató beszélgetett a szobrászművésszel, aki késeket is készít a Bulgakov kávéház emeleti helyiségében. A tősgyökeres kolozsvári mester, művész – akinek munkáit a legtöbben a feketetói vásárból és Kolozsvári Magyar Napok forgatagából ismerik – bútorgyári munkásként kezdte, majd a kilencvenes években az Andreescu Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen tanult szobrászatot, késkészítéssel csak az utóbbi 10–12 évben kezdett foglalkozni komolyabban – tudtuk meg a beszélgetésből.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kun Árpád György, akinek egyik nagyapja is kovács volt, fiával együtt vágott bele a késkészítés mesterségébe, mondhatni autodidakta módon tanulták meg annak a hosszas folyamatnak a különböző fázisait, amely során a rugóacélból (általában) penge lesz, az agancsból, fémből, csontból vagy fából markolat, s melynek végén megszületik a kés.
ott szakfolyóiratok is léteznek a témában, illetve késekre, bicskára specializálódott vásárokat is tartanak. Azt is megtudtuk, hogy a románok körében az utóbbi években lett népszerű a késkészítés, egyre többen gyártanak egyedi darabokat, igényes vágóeszközöket.
A bemutató során Kun Árpád György részletesen ismertette a késkészítés különböző fázisait, attól elkezdve, ahogy kinyújtják a pengének szánt fémet, edzik – ez a folyamat, ami tulajdonképpen hőkezeléssel történik, csökkenti az acél keménységét, de épp ezáltal rugalmasabbá és ellenállóbbá teszi –, csiszolják, pallérozzák, majd ha kész a penge, összeállítják a kést.
A késkészítő mester a közönségnek többféle nyelet is megmutatott, köztük szarvasagancsból és ébenfából készült darabokat is. Azt is elmondta, hogy a kések tárolásához készítenek bőrből tokot, hüvelyt is.
Noha inkább késeket készít, bemutatott két igényesen megmunkált bugylibicskát is. Elmondta, ez az egyik legrégibb bicskatípus, nem rugóval működik, hanem egy kanálszerű fémdarab akadályozza meg, hogy a penge a használója kezére csukódjon. Mivel olcsón be lehetett szerezni, hajdanán minden matróznak, pásztornak ilyen bicskája volt.
Kun Árpád György az utóbbi 10-12 évben kezdett foglalkozni a késkészítéssel
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A beszélgetés során az is kiderült, hogy Kun Árpád György fiatalkora óta érdeklődik a keleti filozófia, a meditáció iránt, el is végzett egy többhetes meditációs kurzust Indiában. Érdeklődése munkáiban is visszaköszön, hiszen
Kun Árpád György azt is elmondta, hogy számára a kések nem az agressziót jelenítik meg. Ahogy indiai mestere is rámutatott, ha valaki meg akar ölni valakit, azt egy darab kenyérrel is meg lehet tenni, valamint egy konfuciánus szállóige szerint is a veszély nem a késben van, hanem abban, aki tartja.
Mivel egyedi kései magas áron kelnek el, leginkább gyűjtők, műértők, külföldi vásárlók érdeklődnek munkái iránt. A késkészítő mester arról is beszélt, hogy viszonylag kevesen kíváncsiak a szakma fortélyaira, eddig néhány fiatal kereste fel Donát úti műhelyét, hogy ellesse a mesterség csínját-bínját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!