
2009. március 23., 11:212009. március 23., 11:21
Gaudí ambiciózus és nagyszabású templomát 1882-ben kezdték el építeni, ám 1926-ban bekövetkezett halála után leálltak a munkálatok, és az építmény a mai napig nem készült el. Ennek ellenére évente közel ötmillió turista keresi fel a furcsa templomot.
Gaudí jelentős szerepet játszott a Renaixensában, a katalán művészek és kézművesek mozgalmában, s annak politikai pártjában, amelyet a spanyolellenes katalánizmus jellemzett: a madridi kormány által elnyomott katalán életformát próbálták feleleveníteni. A mozgalom vallási jelképe a barcelonai Sagrada Familia (Szent Család) templom lett, amelyet 1882-ben kezdett neogótikus stílusban építeni Francisco del Villar. A munkák irányítását 1891-ben átvevő Gaudí mindent áttervezett, s egész további életében ezen dolgozott, de haláláig sem készült el vele.
Csak a keleti homlokzat és egy torony állt. A homlokzat Krisztus születésének szimbólumait tartalmazza, a spanyol barokkra emlékeztető gazdagsággal. A munkálatok a mester halála után megszakadtak, és az eredeti terveket a spanyol polgárháborúban elégették, így az építmény befejezése teljes egészében az építészek fantáziájára van bízva. Az építkezés Gaudí tervei és modellje alapján ma is folyik, jelenleg ez az egyetlen épülő műemlék. Az építész tizenkét 107 méteres, négy 130 méteres és egy 150 méter magas középső tornyot tervezett, a homlokzatok, kapuk és tornyok mind egy-egy vallási fogalmat vagy személyt szimbolizálnak.
A templom teljesen átértelmezte a gótika formáit, a kőből és téglából épült, spirálisan csavart, helikoid pillérek, hiperbolikus árkádok és oldalfalak, hiperbolikus paraboloid boltozatok kusza erdejét negyven évvel később sem tudták túlszárnyalni a vasbeton építőmesterei.
A Gaudí mesterművén 40 éve át dolgozó építész, Jordi Bonet I Armengol nemrég arról számolt be a sajtónak, hogy az apszis tetejét 2010-re fejezhetik be, és a katedrálisban végre első alkalommal misézhetnek is majd.
Addigra a tervek szerint elkészülhet az a különleges oltár, és speciálisan a templomba álmodott furcsa orgona is, amelyeket szintén Gaudí tervezett. Az épületet teljesen azonban csak 2026-ra, Gaudí halálának 100. évfordulójára fejezhetik majd be – állítja Armengol.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.