
Megindultak a kékvércsék Afrikából északi költőterületeikre, köztük a Kárpát-medencébe is. Idén először az interneten is nyomon lehet követni a műholdas jeladóval felszerelt példányok vonulását – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kommunikációs munkatársa.
2015. április 15., 14:262015. április 15., 14:26
Csupán az utóbbi években derült ki, hogy a költés után délre vonuló kékvércsék túlnyomó többsége mindig Angola területére vándorol, és innen szóródnak szét Afrika déli részén. A tél végén innen vágnak neki a Kárpát-medence esetében mintegy 8 ezer kilométeres útnak észak felé – magyarázta Orbán Zoltán.
A Milvus Csoport hazai madártani egyesület tavaly is jeladóztatott kékvércséket, az ősszel több mint 22 ezret számlált meg a Partiumban és a Bánságban. Az előző évekhez hasonlóan Románia nyugati részén hat gyülekező helyen követték a kékvércséket. A jeladóval ellátott Kárpát-medencei példányokat tavaly vonulás közben fogták be Románia keleti részén, így most fog kiderülni, hogy merre található a költőhelyük.
Orbán Zoltán hozzátette: a kékvércsék – akárcsak a gólya – valójában afrikai madarak, az északi területekre költési céllal érkeznek. Elsősorban idősebb példányokat választottak tavaly a jeladóval történő felszerelésre, ugyanis ezek többször is megtették már a sok ezer kilométeres utat. Tapasztalatuknak köszönhetően tudják, hol érdemes megpihenniük az úton, így jóval nagyobb túlélési eséllyel vágnak neki a vándorútnak.
A jeladóval felszerelt vércsék útjának nyomon követése azért fontos, mert lehetőséget ad a madarak pihenőhelyeinek megfigyelésére. Ezen területek védelme pedig növelheti a vonuló vércsék túlélési esélyeit.
A kékvércsék mellett sok más madárfaj jeladóval ellátott példányainak vonulását a www.satellitetracking.eu weboldalon lehet nyomon követni. A kékvércse (Falco vespertinus) a sólyomfélék családjához tartozó faj. Veszélyeztetettsége miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2009-ben az év madarává választotta.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!