
Fotó: Pinti Attila
A légkörkutató intézetek becslései szerint a 2024-es évnek jó esélye van arra, hogy a legmelegebb legyen a valaha mért rekordmeleg esztendők közül.
2024. augusztus 13., 14:012024. augusztus 13., 14:01
Az idei évnek most már 77 százalékos esélye van arra, hogy a legmelegebb legyen a valaha feljegyzettek között – idézte az amerikai óceán- és légkörkutató intézetet (NOAA) a digi24.ro hírportál. A statisztikák szerint eddig 2023 tartotta a legmelegebb év rekordját. A múlt héten az európai Copernicus ügynökség – amely más adatsort használ –
„Az éghajlatváltozás pusztító hatásai jóval 2023 előtt megkezdődtek, és mindaddig folytatódni fognak, amíg az üvegházhatású gázok globális kibocsátása el nem éri a karbonsemlegességet" – nyilatkozta múlt héten Samantha Burgess, a Kopernikusz klímaváltozási (C3S) részlegének igazgatóhelyettese. A NOAA szerint a 175 év alatt gyűjtött adatok alapján a 2024-es év biztosan az öt legmelegebb év egyike lesz.
Fotó: Borbély Fanni
Az időszakot különösen a Földközi-tenger menti országokban hőhullámok sorozata jellemezte. Afrikában, Európában és Ázsiában az eddigi legmelegebb júliust regisztrálták, míg Észak-Amerikában a második legmelegebb július volt. Ami az óceánokat illeti, a NOAA adatai szerint a második legmelegebb júliust regisztrálták a feljegyzések szerint – ez az eredmény megegyezik a Kopernikusz adataival.

Narancssárga hőségriasztás van érvényben kedden több bánsági és olténiai megyében, valamint Munténia nagy részén.
Új, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A mintegy 70 millió éves lelet arra utal, hogy a kréta végi „Hátszeg-sziget” élővilága jóval változatosabb lehetett a korábban feltételezettnél.
Újra a Kárpátok fölött szárnyalhatnak a fakó keselyűk. Papp Tamással, a Milvus Csoport vezetőjével beszélgettünk a 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítéséről, eltűnésük okairól, és arról, milyen fontos szerepük van az ökoszisztéma „takarítójaként”.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
szóljon hozzá!