
Fotó: Agerpres
2011. március 18., 07:442011. március 18., 07:44
Pénteken egy hete, hogy 9-es erősségű földrengés rázta meg és mozdította el Japánt. A bő 300 kilométeres távolságnak köszönhetően a fővárosban ez idáig nem keletkeztek a földrengés okozta számottevő személyi és anyagi károk, a szökőár sem pusztított. Tokió, s vele együtt a mi gondjaink eltörpülnek, szinte jelentéktelenek a földmozgás epicentrumához közel eső, a fővárostól 300 kilométerre északkeletre fekvő Szendáj környéki túlélők viszontagságaihoz képest.
A természet még véletlenül sem kegyes most hozzájuk: a tél újra támad, fagypont alatti hőmérsékletekkel és havazással, minimálisra csökkentve a cunami sújtotta részeken tengődő emberek túlélési esélyeit. Semmijük sem maradt, és jelenleg is tart a nélkülözésük. Az emberek többségének épphogy csak fedél van a feje fölött. Barátnőm, Mio családja a jelenlegi helyzetben még szerencsésnek mondható, hisz bár északon laknak, s közel a Csendes-óceán partjaihoz, a múlt pénteki katasztrófa helyszínétől távol, mintegy 250 kilométerre élnek. Így a kezdeti áramszünet után most főleg benzinhiánnyal, az ebből következő helyhez kötöttséggel és az élelmiszer-utánpótlás akadozásával kell szembesülniük.
Bár Tokióban az élet viszonylag visszatért a szokásos medrébe, mégsem lélegezhetünk fel – a szó szoros értelmében. A fukusimai atomerőműben történtekről bármit is írok most, az már a következő percben „tegnapi hír”, így egyelőre csak annyit, hogy feszült figyelemmel követem, követjük az eseményeket a tévén és az interneten keresztül. A világhálón az angol nyelvű helyi, illetve amerikai és brit sajtót és lehetőleg független szakemberek véleményét figyelem rendületlenül.
Az imént olvastam, hogy az amerikai nagykövetség azt tanácsolja állampolgárainak, hogy hagyják el az atomerőmű 80 kilométeres körzetét. Tokióban most még nincs emberre káros sugárzásveszély, mindenki bízik benne, hogy ez így is marad a legrosszabb esetben is. Most a legkevesebb, amit tehetek, hogy maszkkal próbálom védeni a légzőszerveim, és ha lehet, nem tartózkodom sokáig a szabad ég alatt.
Az utórengések gyakorisága és erőssége is meglehetősen nyugtalanító. Amikor sikerül egy kicsit nyugodtabban viselkedni, már-már megkönnyebbülni egy kicsit, akkor ismét rengeni kezd a föld. Eddig a hét minden napján legalább napi három erősebb földmozgásban volt részünk Tokióban: kora reggel, déltájt és késő este. Rendszeresnek tűnhet, de a valóságban a nap bármely időszakában számítani kell akár erősebb rengésre is.
Miután március 16-án, szerdán este sikerült újból beszélnem a szüleimmel, úgy tűnik, sikerült egy kicsit megnyugodnom, bár még nincs sok okom rá. Felelőtlenségnek tűnhet, de a barátnőmmel egyelőre Tokióban várjuk a friss fejleményeket s a helyzet alakulását. Mindketten bejárunk dolgozni, hisz a lakásunkban sincs igazán nyugalmunk: az utórengések miatt tanácsosabb a lakóházunknál sokkal földrengésbiztosabb helyen tartózkodni. A máskor legnyugodtabbnak számító otthon töltött esték egy csapásra idegtépően hosszú órákká változtak.
A munkahelyemen a vezetőség, a munkatársak túlnyomó többsége bejár dolgozni. Az irodában tevékenykedő külföldiek fele ma már nem jött be, tőlem is kérdezték a japán kollégák, hogy mit tanácsol a nagykövetségem, ideje-e már elhagyni Tokiót, illetve Japánt. A román nagykövetség legutóbbi közleménye szerint a fővárosból jelen pillanatban nem szükséges az evakuálás. A magyar nagykövetség már javasolja a főváros elhagyását, de az országét még nem. Ebben a rendkívüli helyzetben azt vallom: ahogyan a maradás sem jelent feltétlenül hősiességet, úgy a menekülés sem számít mindenképpen gyávaságnak. Most be kell fejeznem e sorokat, mert hamarosan áramszünet lesz sok helyen Tokióban, az áramot is nélkülöző országrész megsegítése céljából.
Kiss Lajos, Tokió
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
szóljon hozzá!