
II. Erzsébet királynőé szerdától az évezredes angol–brit monarchia uralkodási időtartamrekordja, amelyet eddig a néhai üknagymama, Viktória királynő tartott 63 évvel, hét hónappal és három nappal.
2015. szeptember 09., 16:172015. szeptember 09., 16:17
Az új történelmi fejezet kezdetének pillanata nehezen kiszámítható, mivel bizonytalan a 90. életévében járó uralkodó édesapja, az 1952. február 6-án elhunyt VI. György király halálának pontos órája. A konszenzusosan elfogadott számítások alapján az bizonyos, hogy a rekorddöntéshez 23 ezer 226 nap, 16 óra és 23 perc uralkodás szükséges; ezt a pillanatot a Buckingham-palota – az első számú londoni királyi rezidencia – szakértőinek becslése szerda délutánra tette.
Az is bizonyos, hogy II. Erzsébet uralkodási időrekordjának megdöntésére az uralkodó valamelyik kései utódjának lehet csak esélye. A királynő még nem volt 26 éves, amikor trónra lépett, elsőszülött fia, Károly trónörökös viszont hamarosan betölti 67. életévét. Őt a 33 éves Vilmos herceg – Károly és a néhai Diana hercegnő elsőszülöttje – követi majd a trónon, utána pedig Vilmos és Katalin hercegnő fia, a kétéves György herceg következik a trónutódlási sorban.
II. Erzsébet királynő hosszú uralkodása mindazonáltal már rekorderré tette Károly trónörököst is. Károly ugyanis a trónörökösként eltöltött idő abszolút rekordere az angol–brit monarchia történetében: 2011. április 20-án döntötte meg ezt a rekordot, amelyet addig ükapja, VII. Eduárd – Viktória királynő fia – tartott 59 évvel, két hónappal és 13 nappal.
Életbiztosítási szakértők a királynőnek már a 70. születésnapján is még legalább negyedszázadnyi további, egészségben leélt életévet valószínűsítettek. A jelenlegi uralkodó édesanyja, Erzsébet anyakirálynő, mindenki „Queen Mum\"-ja – a királyi ház egykor messze legnépszerűbb tagja – 2002-ben, életének 102. évében hunyt el.
II. Erzsébet királynő uralkodásának több mint 63 éve bővelkedik történelmi horderejű eseményekben. Első miniszterelnöke az eddigi tizenkettő közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. II. Erzsébet trónra lépésének idején a Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek, akik közvetlenül részesei voltak a II. világháborúnak: Moszkvában Sztálin volt az úr, Washingtonban pedig Harry Truman töltötte második elnöki időszakát.
II. Erzsébet uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal és először látogattak űrhajósok a Holdra. Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók – legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, amelyben 1953-ban már volt televíziós készülék. Az akkoriban fogható egyetlen csatorna, a BBC televíziója fekete-fehérben közvetítette a jeles eseményt.
A királynő – aki a II. világháború idején, 18 éves hercegnőnként autószerelői képesítést szerzett és a brit hadsereg teherautóit javította – azóta is közismert technikai érdeklődéséről és arról is, hogy egyáltalán nem idegenkedik az internet és a mobil távközlés legújabb eszközeinek használatától sem.
II. Erzsébet királynő ugyanakkor természetesen az évszázados hagyományok megőrzésére is gondosan ügyel. A parlament ünnepélyes megnyitó ceremóniájára – amelyen ő olvassa fel aktuális kormányának törvényalkotási programját – például minden évben ugyanazzal a hintóval hajtat a Buckingham-palotából a Lordok Házához, amelyet Viktória királynő is használt ugyanezen alkalmakra.
Idős kora és uralkodási időrekordja ellenére természetesen szóba sem kerül II. Erzsébet királynő „nyugdíjba” vonulása. Ezt hivatott jelképezni az a legfrissebb hivatalos portré is, amelyet az udvar szerdán tett közzé az uralkodóról. A fotón, amelyet Mary McCartney – Sir Paul McCartney-nak, a Beatles egykori basszusgitárosának és dalszerzőjének leánya – készített, a királynő hivatalos iratok tanulmányozása közben látható a Buckingham-palotában, abban a szobában, ahol heti rendszerességgel meghallgatáson fogadja mindenkori miniszterelnökeit.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
szóljon hozzá!