Igaz vagy hamis? Módszerek, amelyek segíthetnek kiszúrni az álhíreket a világhálón

a félretájékoztatás pedig a félrevezető információk tényként való feltüntetése – akár szándékosan, akár nem szándékosan történik – fogalmazta meg az UNICEF, amelynek közlését a Hotnews.ro hírportál idézte. Ha az emberek elhisznek valamit, ami nem igaz, az befolyásolhatja gondolataikat és cselekedeteiket, ez pedig alááshatja a médiába vetett bizalmat, befolyásolhatja a közvéleményt és társadalmi megosztottságot okozhat. Például gyakran látjuk, hogy a választások idején megnövekszik az álhírek forgalma vagy a félretájékoztatás mértéke, mivel az emberek megpróbálják manipulálni a nyilvánosságot, hogy támogassanak egy politikai irányvonalat.

Az UNICEF 2024-es felmérése szerint csak minden harmadik tinédzser mondja, hogy meg tudja különböztetni az álhíreket a valódi hírektől. A 15-17 éves tizenévesek 67%-a, akik online híreket olvasnak, azt állítja, hogy ezek pozitív hatással vannak az életükre – derült ki az UNICEF ausztráliai jelentéséből.

Mivel rengeteg álhír kering az interneten, meg kell tanítani a gyereket, tiniket arra, hogy ne higgyenek el semmit anélkül, hogy előbb utánanéznének, annál is inkább, mert a közösségi oldalakon a dolgok gyorsan változnak, és egyre nehezebb lépést tartani velük. Nap mint nap elárasztják a közösségi médiafolyamokat a valós és téves információk egyaránt – első pillantásra sokszor nem is lehet köztük különbséget tenni. A kulcskérdés tehát: hogyan lehet kiszúrni a valódi hírek közé becsúszott álhíreket?

3. A mellékelt képanyag: hamis vagy ki van ragadva egy adott kontextusból? Az interneten lehet ellenőrizni, honnan származik a kép.

4. A cikk szerzője: itt azt is figyelembe kell venni, hogy mi az adott oldal URL-címe? A legtöbb megbízható URL-cím „.com”, „.gov”, „.org” vagy „.edu” végződésű. A cikkben nyilatkozik-e megbízható szakértő?

5. A megosztások is félrevezetőek lehetnek: a tartalom attól még nem biztos, hogy megbízható, hogy mondjuk egy barát vagy híresség osztotta meg.

Sokszor a felnőttek sem tudnak eligazodni

Még a felnőttek is gyakran nehezen ismerik fel az álhíreket, és a Massachusetts Institute of Technology kísérlete szerint a felnőttek az esetek mintegy 20 százalékában elhiszik az álhíreket. A Common Sense Media felmérése szerint a megkérdezett gyerekek kevesebb mint fele mondta azt, hogy meg tudja különböztetni az álhíreket a valódi hírektől. Mind a gyerekek, mind a felnőttek számára kihívást jelenthet a disztingválás. A National Geographic Kids szintén tippeket kínál, amelyek

1. Gondolkozz, mielőtt rákattintasz vagy megosztasz!
Tanulmányok azt mutatják, hogy a legtöbb ember - különösen a nagyon fiatalok - valószínűleg akkor kattintgat, ha az információ erős, hirtelen reakciót vált ki - örömöt, izgatottságot vagy dühöt -. A legjobb tanács a gyerekeknek és a tinédzsereknek, hogy álljanak ellen az azonnali megosztás késztetésének, ha az információ hirtelen erős reakciót vált ki belőlük.
Egy másik fontos tipp, hogy olvassák el az egész cikket, mivel a cím félrevezető lehet. Ha sokkoló a főcím vagy a kép és a tények nem támasztják alá a cikkben leírtakat, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy álhírről van szó.

2. Próbáljuk meg azonosítani az információ forrását. A gyerekek és a tizenévesek általában nem követik a napi híreket, de ha egy témával kapcsolatban egymásnak ellentmondó információk jelennek meg, érdemes arra ösztönözni őket, hogy tegyenek fel maguknak egy kérdést, amely elvezetheti őket az igazsághoz: mi az információ forrása?

Ideális esetben keressék az idézett személyek és szervezetek nevét. Ha ezek hiányoznak, máris gyanússá válik a tartalom.

3. Próbáljuk ellenőrizni a gyanús hírben vagy posztban szereplő információkat. A fiatalok nem mindig tudják, hogy mit higgyenek és mit ne higgyenek el abból, amit olvasnak. De meg lehet tanítani őket arra, hogy végezzenek internetes keresést az illető cikknek vagy posztnak a címével. Ha az információ valós, több mint valószínű, hogy más megbízható források is írtak róla.

korábban írtuk

Álhíreket terjesztettek, két miniszter is feljelentette őket a DIICOT-nál

A környezetvédelmi és az energiaügyi miniszter feljelentette csütörtökön a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészségen azokat a személyeket, akik hamis információkat terjesztettek a romániai gátak állítólagos lerombolásáról.