Freskó a Szent László-legendáról a háromszéki Gelencén, az UNESCO Világörökség részét képező katolikus templomban
A székelyföldi mofettákat, Kolonics István orgonaépítő életművét, a székely himnuszt, Szent László erdélyi örökségét, a Szelek barlangját, a Sebes-Körös-szurdokvölgyet és a Révi-szorost a Zichy-cseppkőbarlanggal terjeszti fel a Magyar Értéktárba az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság.
2020. augusztus 26., 08:532020. augusztus 26., 08:53
Hagyományos ülését tartotta kedden az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság. Az online gyűlésen a székelyföldi mofetták, Kolonics István orgonaépítő életműve, a székely himnusz, Szent László erdélyi öröksége, a Szelek barlangja, a Sebes-Körös-szurdokvölgy és a Révi-szoros a Zichy-cseppkőbarlanggal való kiegészítése, valamint a Haszmann Pár életműve és hagyatéka volt napirenden.
„Nagyon örültem, hogy ennyi felterjesztés érkezett az elmúlt időszakban. Számomra ez azt bizonyítja, hogy még akkor is, amikor a feje tetejére áll a világ, amikor minden bizonytalanná válik, nekünk, erdélyi magyaroknak van mihez viszonyulnunk, hogy az örök érvényű értékeink ezekben az időkben is kapaszkodót és irányt tudnak mutatni” – mondta el Hegedüs Csilla, a bizottság elnöke az ülést követően.
„Ám Szent Lászlót mégsem a megkérdőjelezhetetlen tények teszik naggyá és megkerülhetetlenné közösségünkben. Kultuszát évszázadokon keresztül őrizték ezen a vidéken, és velünk együtt őrzik a Kárpát-medence más népei is. Hogy miért van ez így, csak találgatni lehet, ami viszont bizonyos: mindenkinek – kicsinek és nagynak egyaránt megvan a saját története a lovagkirályról” – véli Kelemen Hunor támogató levelében.
A székelység imája mára jelképpé vált, a székely címer és zászló mellett a regionális önazonosság, a székely közösségi összetartozás modern kifejezője, ezért kapott helyet a nemzeti értékek között.
„A ma elfogadott értékek újból és újból bizonyítják azt, hogy Erdély szellemi, kulturális, természeti öröksége igen gazdag, viszont szükség van arra, hogy ezeket megőrizzük, ország-világgal megismertessük, és hasznosítani tudjuk közösségünk érdekében, hiszen így tudnak csak fennmaradni még hosszú időn keresztül. Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottsággal mi erre vállalkoztunk, és ezt a munkát folytatni fogjuk, hiszen még rengeteg értékünknek van a helye az értéktárban” – összegezte Hegedüs Csilla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
A téli hónapok gasztronómiája nehezen képzelhető el savanyú káposzta nélkül: aki nem maga teszi el, az megvásárolja a piacon vagy a nagyáruházakban. A sokoldalúan felhasználható, méltán népszerű vitaminbombát a világ számos pontján ismerik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!