Hare Krisna, Hare Krisna…

Az odaadás útja

Egyetemi évei során ismerkedett meg a Krisna-követőkkel s lett a krisnaista tanok híve Eugen Maliţa, a nagyváradi közösség sajtófelelőse. „Mi a Bahti-jógát, az odaadás útját gyakoroljuk, és az istenség szolgálói vagyunk” – mondja a magyarul szinte akcentus nélkül beszélő fiatalember. A Krisna-tudatúak számára négy alapvető életviteli szabály létezik: vegetáriánus étkezés, szerencsejátékoktól, bódító szerektől és helytelen szexuális magatartástól való tartózkodás.

Értelmezésük szerint a bódító szerek kategóriájába nemcsak az alkohol és a kábítószerek tartoznak, hanem a dohányáru, a fekete kávé, sőt a fekete és zöld tea is. A nemi élet pedig még házastársak között is kizárólag utódnemzés céljából elfogadott. A krisnások az „Egyszerű élet, magas szintű gondolkodás” szlogenben foglalják össze életvitelük lényegét. Elmondásuk szerint nem ellenzik a technikai haladást, de nem hívei a fogyasztói társadalomnak.

Ők sem szentek

„Nem kell azt hinni, hogy minden krisnás egy-egy szent. Ezeket a szabályokat nem lehet egyik napról a másikra a magunkévá tenni, ahhoz meg kell ízlelni a magasabb rendű szellemiséget” – magyarázza a sajtófelelős, hozzátéve, hogy csak az úgynevezett felavatott Krisna-tudatúaknak kell betartaniuk az összes szabályt, a váradi krisnások között pedig egyelőre nincs ilyen.

Előfordul, hogy az újdonsült Krisna-hívők nézeteit nehezen fogadják el a családtagjaik, barátaik, ismeri el Eugen Maliţa. „Miután vegetáriánus lettem, édesanyám orvoshoz vitt, és rá akart venni, hogy egyek húst. A cégtársam eleinte szintén nagyon tartózkodó volt, azt mondta, lehet, hogy ez veszélyes szekta. Aztán elfogadták, mivel látták, hogy egészséges elveket követek” – meséli az informatikusként dolgozó fiatalember.

Táplálék az életért

A szellemi gyakorlat legfontosabb része a Hare Krisna mahamantra éneklése (isten különböző neveiből álló rövid szöveg), amely a hívek szerint elősegíti, hogy szellemük az anyagi világ helyett isten felé forduljon. Az istennek szentelt erényes élet eredménye az újraszületések körforgásából való kilépés, a felemelkedés a szellemi világba, vallják a Krisna-hívők. A mahamantra hagyományos hangszerekkel kísért éneklésére a váradi krisnások hetente egyszer gyűlnek össze egy csillagvárosi házban, a közösség székhelyén.

A helyi közösség magját tíz személy alkotja – helybéli románok és magyarok, valamint Váradon tanuló hinduk – de a közös énekléseket és más rendezvényeket több-kevesebb rendszerességgel mintegy 100 érdeklődő is látogatja, mondja Eugen Maliţa. A közösség heti egy alkalommal szervez nyilvános előadást, melyre gyakran meghívnak felavatott krisnásokat Temesvárról, Debrecenből és Egerből. A Táplálék az életért elnevezésű program keretében a váradi krisnások rendszeresen vegetáriánus ételt osztanak hajléktalanoknak.

A krisnások szerint nem csak saját tanításuk vezeti el az embert az üdvözüléshez. „Minden valódi, transzcendentális vallás követője, legyen az keresztény, mohamedán vagy buddhista, elérhet az isteni szeretethez. Olyan is akadt, akit az, hogy eljött közénk, arra inspirált, hogy odaadóbban kövesse a saját vallását” – mondja Eugen Maliţa.

Határtalan boldogság

Isten folyamatosan játszik, énekel és táncol, vélik a Krisna-hívők. A teremtés, az anyagi világ megalkotása Krisna határtalan boldogságának, illetve a vágynak a következménye, hogy ezt megossza. A Krisna-kultusz a 9. században jelent meg Dél-Indiában, Nyugatra pedig a 60-as években jutott el a Krisna-tudat Nemzetközi Társaság nevű szervezetnek köszönhetően.

Bhaktivedanta Szvámi Prabupáda, a társaság vezetője a 60-as években látogatott először az Egyesült Államokba és kezdte el terjeszteni tanításait a nyugati világban. Indián kívül jelenleg mintegy 260 000 krisnás él. Magyarországon a 70-es évek második felében tűntek fel az első Krisna-hívők, akik a rendszerváltást követően egyházba szerveződtek.