
Fotó: Veres Nándor
Hagyományos cigány foglalkozásokat mutatnak be Csíkszeredában a Hargita megyei romák kézműves mesterségeinek megőrzése elnevezésű program keretében.
2015. május 27., 17:042015. május 27., 17:04
A Hargita Megyei GELEM GELEM Egyesület szervezte rendezvényen 45 roma fiatal vesz részt képzéseken, és június 4-éig hagyományos cigány foglalkozásokat mutatnak be a Szakszervezetek Művelődési Házának előterében, hogy népszerűsítsék, megismertessék ezeket a nagyközönséggel.
A hétfőn elindult program révén hagyományos cigány kézműves – vesszőkosárfonó, illetve vessző- és cirokseprűkötő – tanfolyamokat szerveztek, amelyeken a megyéből 15-15, 12–17 év közötti fiatal vesz részt. Az ismereteket 120-120 elméleti és gyakorlati órában sajátíthatják el 2-2 kézműves oktatásával. Emellett roma nyelvtanfolyamot is szerveztek, amelyen 10 fiatal és 5 felnőtt vesz részt, a program értéke közel 210 ezer lej, amelyet a 2009–2014-es EGT-támogatásokból finanszíroznak.
Az EGT pénzügyi alapot az Európai Unió 15 tagországának társadalmi és gazdasági fejlesztésére hozta létre és tartja fenn Izland, Liechtenstein és Norvégia. A foglalkozások kiállítására nemcsak a roma fiatalokat várják, hanem minden érdeklődőt szívesen látnak.
Míg a diákok az elméleti képzésen a cirokseprűkötés mikéntjével ismerkedhettek meg, az előtérben már berendezkedtek a különböző foglalkozások. Többek között láttunk fakanál-, mézespogácsa-, ékszer-, csatornakészítőt, vesszőseprű- és cirokseprűkötőt, illetve kosárfonót is. Jóni Géza, a megyei romaszövetség elnöke kiemelte, szeretnének táncbemutatót is tartani, a képzésen résztvevő fiataloknak pedig különböző kulturális programokat is szerveznek.
A foglalkozások kiállításán szólítottuk meg a csíkszentmártoni Budi Zoltánt, aki immár 25 esztendeje foglalkozik kosarak készítésével. Mint mondta, még édesapjától tanulta a mesterséget, és beavatott a munkafolyamat részleteibe is: a megfelelő ágak begyűjtése után két napig hagyják száradni a vesszőket, hogy ne törjenek, azt követően fognak csak neki a kötésnek.
Először a kosár gerincét képező karikát készítik el, majd a kigyalult vesszőkkel hozzálátnak a fonáshoz. Ha minden készen áll mintegy három órát vesz igénybe a fonás. Többféle kosarat is készítenek, zöldségeknek, kenyértésztának. Budi Zoltán megjegyezte, egyre kevesebben vásárolnak kosarat, így elsősorban megrendelésre dolgoznak.
Nisztor Teréz napi munkája mellett mézespogácsa- és cukorkakészítéssel is foglalkozik, az édességeket a környékbeli búcsúkon értékesíti – áprilistól egészen decemberig jár az egyházi ünnepekre.
A csíkrákosi asszony elmondta, nem szüleitől tanulta a mesterséget, hanem kedves ismerősétől, Sinka Erzsébettől húsz évvel korábban, azóta pedig közösen dolgoznak. A pogácsák elkészítése több napot vesz igénybe, mivel egy nappal korábban főzik meg a szükséges szirupot, a sütés után pedig hagyják kihűlni a tésztát, csak azután jöhet a festés és díszítés. Időigényessége miatt ugyan nem tudja bemutatni a mesterségét a helyszínen, viszont szívesen mesélt róla bárkinek.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!