
Váta Izabella fuvolaművész lelkének egy darabja mindig szülővárosában, Csíkszeredában marad
Fotó: Széchenyi István Egyetem
Váta Izabella csíkszeredai fuvolaművész a győri Széchenyi István Egyetemen végzett, jelenleg Budapesten és a nyugat-magyarországi városban oktat. Azt vallja, hogy a zenének gyógyító ereje van, olyan élményt nyújt, amelynek segítségével önmagunk megismeréséhez is közelebb kerülhetünk.
2022. február 06., 16:052022. február 06., 16:05
Ajándékként tekint a Győrben eltöltött egyetemi évekre a csíkszeredai Váta Izabella fuvolaművész, aki tavaly mesterképzéssel is kiegészítette zeneművészeti diplomáját a Széchenyi István Egyetemen. Vallja, hogy a zenének gyógyító ereje van, olyan élményt nyújt, amelynek segítségével önmagunk megismeréséhez is közelebb kerülhetünk, erre tanítja növendékeit is, átadva a fuvolázás valódi szeretetét – olvasható a győri Széchenyi István Egyetem lapunkhoz eljuttatott beszámolójában.
Váta Izabella kilencévesen kezdett el fuvolázni szülővárosában, Csíkszeredában, s mint mondta, időre volt szüksége, mire felnőtt a hangszeréhez, hiszen egy kisgyerek nem mindig éri el jobb kezével a billentyűket. Nem véletlen vagy esetleges választás volt ez az út részéről, hanem természetes és ösztönös, igazi egymásra találás. A zene iránt érzett stabil elköteleződés és szeretet folyamatosan erősödött benne, így a muzsikálás Széchenyi-egyetemi évei alatt, kiváló művésztanárok mellett észrevétlenül nőtte ki magát lelkében hivatásává.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a fuvola és a zenélés, Váta Izabella egyértelműen fogalmazott.
– fogalmaz Váta Izabella.
Hozzáteszi, valójában minden hangszer eszköz arra, hogy zenélhessünk. „De nem mindegy, hogy melyik hangszer az, amivel a zenész szerelembe esik, és együtt tudnak érzelmeket, történeteket, szépet, reményt, örömet, élményt, gondolkodni valót adni a hallgatóságnak. Kiskamasz koromban, ha valamilyen probléma, konfliktus ütötte fel a fejét, amitől szorongtam, ösztönösen mentem a fuvolámhoz, és elkezdtem játszani rajta, hiszen a zenélés megnyugtatott” – mondja a fiatal fuvolaművész.
Mint fogalmaz, ez mai napig így van, egy jó gyakorlás újra összerakja, feltölti, közelebb tudja vinni saját magához, hiszen a fuvolázás az önismeretben is segít. Egy hangszeres zenész életében kulcsfontosságú, hogy kik tanítják muzsikálni. Váta Izabella úgy gondolja, hogy a Széchenyi István Egyetemen Jóföldi Anett olyan művésztanár, aki a legjobban érti a szakmáját, és az emberi lélek rezdüléseire is érzékeny. Mindemellett Győr szépsége és varázsa is elragadó volt számára már első pillanattól fogva, az egyetemi évei alatt pedig egyre jobban szívéhez nőtt a város. Tavaly júniusban szerezte meg fuvolaművész diplomáját.
Mint fogalmazott, nem könnyű utat építeni, de a széchenyis diploma nagyon jó alapot és kezdőlöketet adott hozzá.
Váta Izabella a győri egyetemi évekre ajándékként tekint, mind szakmai, mind emberi szempontból. „Születtek itt erős barátságok: bizonyára nem mindegyik életre szóló, de olyan embereket is megismertem, akik nélkül nem igazán tudom elképzelni, hogy a jövőben ne tudjunk egymásról, ne legyünk kapcsolatban” – mondja a fuvolaművész. Hozzáteszi, a Művészeti Kar atmoszférája nagyon meghitt, családias, ez a légkör sokat segített abban, hogy a zárkózott személyisége kinyíljon, és igazán, őszintén önmagát tudja adni.
„Szakmai szempontból a különböző kamarazenei formációknak köszönhetem azt, hogy több olyan muzsikussal is zenélhettem, akikkel a későbbiekben is együtt tudunk majd működni” – mondja a fiatal művész. Váta Izabella jelenleg két helyen tanít fuvolát: Budapesten és Győrben. Számára a tanítás a zene gyógyító erejének átadásáról is szól.
„Érzékenynek kell lenni a növendékek minden rezdülésére, hogy a zene örömét ne váltsa fel bennük a feszengés és a szorongás. Nem mindenkiből lesz fuvolista, de mindenki megtalálhatja a fuvolázás helyét a saját életében. A zenélés olyan élményt nyújt, amivel a gyerekek önmagukat is jobban megismerhetik, és kifejezhetik saját érzéseiket, véleményüket, gondolataikat” – mondta. A székelyföldi fuvolaművész lelkének egy darabja mindig szülőotthonában, Csíkszeredában marad.
„Sokszor van honvágyam, de úgy hiszem, ha nem költöztem volna el, akkor soha nem jövök rá, hogy milyen nagy áldást kaptam Istentől, hogy oda születtem. Sokkal hamarabb észreveszem az otthonom csodáit, mint azelőtt, amikor minden nap körülvettek” – mondta el Váta Izabella. Az internetnek köszönhetően családjával is folyamatosan tartja a kapcsolatot, amikor pedig van rá lehetősége – általában az iskolai szünetekben – hazautazik. „Így nyáron több héten keresztül is tudok otthon töltekezni” – mesélte.
Erdélyi hallgatók a győri Széchenyi István Egyetemen
A győri Széchenyi István Egyetemen minőségi képzések mellett európai színvonalú hallgatói szolgáltatások és modern infrastruktúra támogatja a diákok szakmai sikereit. A hallgatók valódi nemzetközi környezetben tanulnak, hiszen a közösséget most már 65 ország fiataljai alkotják, köztük az Erdélyből érkezők, akik száma 2022-ben 140 főre duzzadt. Közülük legtöbben az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar és a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar képzéseit választották, illetve körükben népszerűek az intézmény doktori iskolái is.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
szóljon hozzá!