Váta Izabella csíkszeredai fuvolaművész: ha nincs az emberben muzsikus lélek, valódi zene sincs

– fogalmaz Váta Izabella.

Hozzáteszi, valójában minden hangszer eszköz arra, hogy zenélhessünk. „De nem mindegy, hogy melyik hangszer az, amivel a zenész szerelembe esik, és együtt tudnak érzelmeket, történeteket, szépet, reményt, örömet, élményt, gondolkodni valót adni a hallgatóságnak. Kiskamasz koromban, ha valamilyen probléma, konfliktus ütötte fel a fejét, amitől szorongtam, ösztönösen mentem a fuvolámhoz, és elkezdtem játszani rajta, hiszen a zenélés megnyugtatott” – mondja a fiatal fuvolaművész.

Mint fogalmaz, ez mai napig így van, egy jó gyakorlás újra összerakja, feltölti, közelebb tudja vinni saját magához, hiszen a fuvolázás az önismeretben is segít. Egy hangszeres zenész életében kulcsfontosságú, hogy kik tanítják muzsikálni. Váta Izabella úgy gondolja, hogy a Széchenyi István Egyetemen Jóföldi Anett olyan művésztanár, aki a legjobban érti a szakmáját, és az emberi lélek rezdüléseire is érzékeny. Mindemellett Győr szépsége és varázsa is elragadó volt számára már első pillanattól fogva, az egyetemi évei alatt pedig egyre jobban szívéhez nőtt a város. Tavaly júniusban szerezte meg fuvolaművész diplomáját.

Mint fogalmazott, nem könnyű utat építeni, de a széchenyis diploma nagyon jó alapot és kezdőlöketet adott hozzá.

Az egyetem légköre meghitt, családias

Váta Izabella a győri egyetemi évekre ajándékként tekint, mind szakmai, mind emberi szempontból. „Születtek itt erős barátságok: bizonyára nem mindegyik életre szóló, de olyan embereket is megismertem, akik nélkül nem igazán tudom elképzelni, hogy a jövőben ne tudjunk egymásról, ne legyünk kapcsolatban” – mondja a fuvolaművész. Hozzáteszi, a Művészeti Kar atmoszférája nagyon meghitt, családias, ez a légkör sokat segített abban, hogy a zárkózott személyisége kinyíljon, és igazán, őszintén önmagát tudja adni.

„Szakmai szempontból a különböző kamarazenei formációknak köszönhetem azt, hogy több olyan muzsikussal is zenélhettem, akikkel a későbbiekben is együtt tudunk majd működni” – mondja a fiatal művész. Váta Izabella jelenleg két helyen tanít fuvolát: Budapesten és Győrben. Számára a tanítás a zene gyógyító erejének átadásáról is szól.

„Érzékenynek kell lenni a növendékek minden rezdülésére, hogy a zene örömét ne váltsa fel bennük a feszengés és a szorongás. Nem mindenkiből lesz fuvolista, de mindenki megtalálhatja a fuvolázás helyét a saját életében. A zenélés olyan élményt nyújt, amivel a gyerekek önmagukat is jobban megismerhetik, és kifejezhetik saját érzéseiket, véleményüket, gondolataikat” – mondta. A székelyföldi fuvolaművész lelkének egy darabja mindig szülőotthonában, Csíkszeredában marad.

„Sokszor van honvágyam, de úgy hiszem, ha nem költöztem volna el, akkor soha nem jövök rá, hogy milyen nagy áldást kaptam Istentől, hogy oda születtem. Sokkal hamarabb észreveszem az otthonom csodáit, mint azelőtt, amikor minden nap körülvettek” – mondta el Váta Izabella. Az internetnek köszönhetően családjával is folyamatosan tartja a kapcsolatot, amikor pedig van rá lehetősége – általában az iskolai szünetekben – hazautazik. „Így nyáron több héten keresztül is tudok otthon töltekezni” – mesélte.