
Gyógynövényekből készítettek elixírt a gyergyói gazdasszonyképző keretében
Fotó: Facebook/Caritas Vidékfejlesztés
Erdély-szerte egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a gyógynövény-ismertető előadások, tanfolyamok iránt. Ezt bizonyítja a szeptember elején tartott gyergyószentmiklósi füvesasszonyképzés is, amelynek második kiadására is szép számban jelentkeztek résztvevők, így a jövőben is számítani lehet arra, hogy lesz folytatása a képzésnek. Köllő Réka mezőgazdász, a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés munkatársa a képzés célkitűzéséről és a gyógynövényekhez fűződő ismeretanyag hasznáról beszélt a Krónikának.
2022. szeptember 18., 20:112022. szeptember 18., 20:11
Több éve szerveznek felnőttképzéseket Gyergyószentmiklóson a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztés-programja keretében a mezőgazdaságban dolgozók számára, amelyek témái főként az állattenyésztés, a növénytermesztés és a tejfeldolgozás témái köré összpontosulnak.
Köllő Réka, a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy az augusztusban és szeptemberben tartott füvesasszonyképzés egy programsorozat keretében jött létre, amelynek célja a mezőgazdaságban tevékenykedő nők megszólítása volt.
Mint mondta, a gazdák mellett a gazdasszonyoknak is fontos szerepük van egy gazdaság fenntartásában és működtetésében, ezért indították el a gazdasszonyképzést, amely többek közt a gyógynövények termesztéséről és feldolgozásáról szóló ismeretátadásra összpontosított.
Szurokfű, zsálya, kaporánizs. A vidékünkön termesztett gyógyfüvek adják a készítmények hozzávalóit
Fotó: Facebook/Caritas Vidékfejlesztés
A gyakorlati tudás elsajátítása mellett a résztvevőknek lehetőségük nyílt különböző fűszerrecepteket és gyógyborokat is készíteni a gyorstalpaló tanfolyamon. Köllő Réka szerint őseink gasztronómiai szokásaiból nagyon sok különleges eljárás és recept maradt fenn, ami a gyógynövény-feldolgozást illeti: több évszázados liktárium- (gyógynövényekből sűrű, mézes oldattá főzött házi orvosság – szerk. megj.), likőr- és gyógyborreceptek elérhetőek még ma is, amelyek elkészítését érdemes kipróbálni.
Őseink nagyon sok különleges macerátumot (gyógynövények olajos kivonata – szerk. megj.) és borecetet készítettek, az 1500-as években például már a kandírozás technikáját is alkalmazták. Mivel sokan jelezték, hogy nem tudnak részt venni a teljes gazdasszonyképzésen, úgy döntöttünk, hogy külön képzést indítunk azok számára, akik csak a gyógynövénnyel kapcsolatos ismeretekre kíváncsiak” – magyarázta.
A füvesasszonyképzés nagy népszerűségnek örvendett, mindkét időpontban, augusztusban és szeptemberben is, nagy volt az érdeklődés a műhelyek iránt. A gyakorlati képzésnek a harmincöt hektáron fekvő tangazdaság adott otthont, amelynek egyik szegletében harminchárom magasított ágyásban megtalálhatóak az olyan fűszer- és gyógynövények, mint a citromfű, zsálya, szurokfű, kakukkfű, kamilla, cickafark, lándzsás útifű vagy az izsóp.
A gyógynövénykertet egy különleges mentagyűjtemény ékesíti, néhány éve pedig egy levendulaültetvénnyel is kiegészült, így a résztvevők láthatták azt is, miként történik a gyógynövények termesztése.
Fotó: Facebook/Caritas Vidékfejlesztés
„A növényeink áldás a léleknek, gyógyír a testnek. Nagyon sokszor megtapasztaltam már, hogy bármilyen lelkiállapotban is legyek, hátramegyek a kertbe, és tíz perc múlva mindenről megfeledkezem, teljesen kikapcsolódom, ahogy a növényekkel dolgozom, fél óra elteltével pedig nagyon sok kreatív ötlet jön minden téren. Úgy gondolom, hogy a gyógynövényekkel való foglalkozás sokkal természetközelibb, élhetőbb világba visz át minket mindamellett, hogy jótékony hatással bírnak a szervezetre” – fogalmazta meg Köllő Réka. Rámutatott, hogy a gyógynövények iránt egyre nagyobb az érdeklődés.
A baráti hangulatban zajló összejövetelek célja Köllő Réka szerint elsősorban az ismeretátadás és a tapasztalatcsere, illetve hogy a résztvevők megtalálják annak a módját, hogyan lehet a hagyományos tudást és a természetközeliséget visszahozni a mindennapi életbe.
„Gyerekkoromban még természetes volt, hogy hátramentem a kertbe, és leszedtem a teáravalót, vagy hogy nagymamámmal fűszervajat készítettünk. A képzés legnagyobb hozadéka az lenne, ha a gyógynövények iránti érdeklődést és az ezekről való tudást sikerülne úgy átadni gyerekeinknek, hogy egyszer majd ők is érezzék a késztetését, hogy továbbadják ezt az értékes ismeretet” – mutatott rá Köllő Réka.
Fotó: Facebook/Caritas Vidékfejlesztés
Meglátása szerint a könyvekben és az interneten megtalálható széles ismeretanyag bárki számára elérhető, a kihívás mégis abban áll, hogy megtudjuk, mi az, ami a környékünkön felhasználható, és számunkra is hasznos. Úgy tartják ugyanis, hogy mindenkinek olyan gyógynövény terem meg a kertjében, amelyre éppen szüksége van, így például térségenként változik, hogy mit értenek ezerjófű alatt.
A növényhatározóban például apró, rózsaszínű virágként szerepel, Háromszéken azonban az orbáncfűre mondják, a csángók pedig a szurokfüvet értik alatta – mutatott rá a szakember. Mint mondta, noha a konkrét információk bárhonnan beszerezhetők, a gyakorlati tudás sok esetben hiányzik. Ezeket szeretnék pótolni a füvesasszonyképzéssel, rávilágítva olyan apró, termesztéssel és feldolgozással kapcsolatos, gyakorlati trükkökre, amelyek a többgenerációs tudás átadását jelentik.
Véleménye szerint a gyergyószéki régió fejlődésének záloga olyan közösségek kialakítása, amelyek rendszeres időközönként összeülnek, hogy megosszák tapasztalataikat, és tanácsot kérjenek egymástól a közös fejlődés érdekében.
„Térségünkben sokan konkurenciaként tekintenek egymásra, pedig nem vagyunk azok. Úgy gondolom, ha mindenki ki tudja alakítani az otthoni kis fűszerkertjét, nemcsak a családja lesz sokkal egészségesebb, hanem a környezete is, és karácsonyra lehet, hogy nem a bevásárlóközpontból fog vásárolni, hanem saját készítésű teakeveréket, levendulavizet vagy fűszersót fog ajándékozni” – tette hozzá.
Mint elmondta, az elmúlt évek tapasztalata is azt mutatta, hogy a közösségépítésre – amelyre a képzések kiváló lehetőséget biztosítanak – mindennél nagyobb szükség van, így a továbbiakban is tervezik folytatni a munkát, és ezekhez hasonló képzéseket is szeretnének szervezni.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
Nem látjuk, nem érezzük az ízét és a szagát, mégis ott van a vízben, az ételben, sőt a levegőben is.
Habzik, de nem részegít: a romániai fogyasztók harmada szerint olyan az alkoholmentes sör íze, mint az igazié, ezért egyre többen isszák délben, sofőrként is.
Elvették az indonéz anyától öt hónapos ikreit, majd elhitették vele, hogy a babák meghaltak: a román férfi és indonéz élettársa 24 napig egy autóban tartotta a csecsemőket Bukarestben. Több év letöltendő börtön vár rájuk.
Mint később kiderült, a bejelentés alapjául szolgáló fényképet mesterséges intelligenciával (MI) készítették, a medve pedig valójában nem is járt a környéken.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Két autót is eltűntnek hittek a tulajdonosaik, miután nem találták meg az aradi ócskapiac környéki parkolóban, ráadásul az egyik 80 ezer euró értékű volt. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, de kiderült: csak elfelejtették, hová parkolták a járműveket.
Karácsonykor és húsvétkor a bejglibe, és legtöbbször más édes süteményekbe kerül: általában ezt a szerepet szánjuk a diónak, pedig a világ nagy konyháiban mártást sűrítenek, húst vonnak be vele, salátát koronáznak meg vele.
szóljon hozzá!