Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 24., 10:102009. szeptember 24., 10:10
Három felfújható gumicsónakkal és két kajakkal, mintegy húszan ereszkedünk le a Sebes-Körösön, a vársonkolyosi Nagy Magyar-barlangtól Rév felé. A vadvízi evezésben való járatlanság a vártnál kalandosabbá teszi az indulást: az örvény mindjárt az első kanyarban megforgatja, majd a part felé sodorja kétszemélyes lélekvesztőnket. Kaotikusan és kissé kétségbeesetten csapkodjuk a vizet az evezőkkel, beletelik néhány percbe, míg kitapasztaljuk, hogyan kell lapátolnunk, hogy a kívánt irányba tereljük a csónakot. Ahogy egyre inkább urai vagyunk járművünknek, kezdjük mind jobban átélni a helyzet varázsát.
Unatkozni nem lehet: a gyorsabb szakaszokon élvezzük, amint csónakunk meglovagolja a tajtékzó, rohanó vízfolyást, amikor pedig csendes részre érünk, a fölöttünk tornyosuló sziklaszirtek, az őszi színekben pompázó erdő csodálatában merülünk el. Mikor sziklás zuhogókon haladunk át, szilaj csődörként ficánkol a bárka alatt a folyó, az az érzésünk, hogy bármelyik pillanatban a habok között találhatjuk magunkat. Hirtelen egy sziklafal felé ragad ellenálhatatlanul a sodrás, bárhogy lapátolunk is. Hirtelen megértem, miért ragaszkodott hozzá az idegenvezető, hogy csónakba szállás előtt mindenki csatolja fel a védősisakot.
Összeszorul a torkom ahogy sebesen sodródunk a vészjósló, szürke mészkőtömb felé, ám nincs baj, a csónak vastag légpárnái felfogják az ütközés energiáját, rövidesen ismét a fő sodrásban evezünk. A révi vízesésnél fürdéssel egybekötött pihenőt tartunk. A 120 kilós embereket is a felszínen tartó mentőmellényeknek köszönhetően lubickolhatnak azok is, akik nem tudnak úszni, a neoprén ruha pedig elviselhetővé teszi a föld gyomrából néhány tucat méterrel odébb előtörő víz arktikus hőmérsékletét. A vizes túra kevéssel a révi zsilip előtt ér véget, másfél óra alatt tettük meg a 15 kilométeres távot. A Hajdúszoboszlóról és Debrecenből érkezett csoport tagjai kivétel nélkül elragadtatva nyilatkoznak az élményről, a 76 éves Erzsike néni azt mondja, legközelebb a családjával jön.
A túra szervezője, a révi Extreme Zone Adventure Kft. 2007 óta foglalkozik kalandturizmussal. A két társtulajdonos mostanáig mintegy 150 ezer eurót fektetett a cégbe, főleg sportfelszerelésekre költve a pénzt. A gyakran rafting néven emlegetett vadvízi evezésen kívül gyalogtúrákra, barlangászatra, sziklamászásra, siklóernyőzésre, hókajakozásra és más egzotikus és kalandos időtöltésekre várják a kalandvágyó turistákat, cégek megbízásából pedig csapatépítést is végeznek.
A vadvízi evezés edzettebb szerelmesei számára szerveznek hosszabb, akár 40 kilométeres túrákat is, s ha van rá igény, a vendégek kipróbálhatják magukat más folyókon, az Aranyoson, a Zsilen vagy az Olton is. Az adrenalintermelést serkentő tevékenységek természetesen nem a legolcsóbb szabadidős elfoglaltságok, a Vársonkolyos és Rév közötti vízi túra ára felnőtteknek 130 lej. Radu Tănase menedzser elmondása szerint a cég szolgáltatásai egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, a fejlődés a gazdasági válság ellenére sem torpant meg. Gyengébb időszakokban hetente két-három csoport érkezik a céghez, de amikor felpörög a forgalom, van úgy, hogy négy csoportot kell leúsztatni a Körösön egyetlen nap leforgása alatt.
2008-ban az Extreme Zone Adventure szolgáltatásait igénybe vevőknek 70 százaléka külföldi volt. Idén nagyban megváltoztak az arányok, a határon túlról érkezők már csak 40 százalékot tesznek ki. A külföldi vendégek többsége magyarországi. Radu Tănase szerint ez nem is meglepő, hiszen tudomása szerint Magyarországon 120 hasonló profilú cég és egyesület működik, sokkal több, mint Romániában. Az anya országban a kalandturizmusnak lényegesen több híve van, mint idehaza.
Az Extreme Zone Adventure készül a magyarországi turisták fogadására, két idegenvezetőjük egyike magyar, a másik pedig folyékonyan beszél magyarul. A kalandturizmus egyelőre gyerekcipőben jár Romániában, mondják a cég vezetői, akik további lendületes fejlődésre számítanak. Kalandvágyó emberekben nincs is hiány, mondják, az elmúlt télen akadtak olyanok is, akik mínusz 20 fokos hidegben szálltak csónakba és kajakba, hogy evezzenek egyet a Körösön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok