Hirdetés

Görög legendák nyomában: athéni maratonfutási tapasztalatait osztotta meg a Krónikával Tonk Márton, a Sapientia rektora

Az athéni olimpiai stadionban értek célba a maratonfutók, köztük Tonk Márton •  Fotó: Facebook/Sapientia EMTE

Az athéni olimpiai stadionban értek célba a maratonfutók, köztük Tonk Márton

Fotó: Facebook/Sapientia EMTE

Bakancslistás versenyen vett rész a hétvégén Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, a kincses városban élő egyetemi oktató a görögországi maratonfutás egyediségéről és kihívásairól beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2023. november 14., 20:312023. november 14., 20:31

A sapientiás színekben induló professzor a maratoni versenyek klasszikusának számító Marathón-Athén futóverseny 42,2 kilométeres távját teljesítette vasárnap. Mint az egyetemi oktató lapunknak kifejtette, hozzá hasonlóan sok futónak szerepelhetett a bakancslistáján ennek a klasszikus távnak a teljesítése, ennek megfelelően a résztvevői szám is nagyon magas volt. „Mintegy 20 ezer fő vett részt a versenyen, hihetetlen volt, ilyet még nem tapasztaltam. Korábban már több maratont futottam, különböző helyeken, de az, hogy végeláthatatlan tömegben futnak az emberek, valóban egyedi tapasztalat volt” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Tonk Márton.

Az erdélyi magyar felsőoktatási intézmény rektora hozzátette, szerinte nincs a világnak olyan országa, ahonnan ne jöttek volna versenyzők, már a maraton előtti, majd utáni napon is számtalan, különböző nemzetiségű személlyel találkozott, beszélgetett.

Hirdetés

Rámutatott, ha valaki olyan „romantikus illúzióban” ringatná magát, hogy a Marathón és Athén közötti távon antik műemlékeket és egyéb történelmi nevezetességeket lehet megcsodálni, az sajnos téved. A verseny egy négysávos sugárúton zajlik, de nyilván van egy néhány kilométeres tengerparti szakasza, valamint érinti a marathóni csata emlékművét is.

Idézet
Az országúton való futást kárpótolja az érzés, hogy azt a távot teszed meg, amit egykoron a győzelem hírét Athénba vivő s ott holtan összeeső Pheidippidész nevű katona.

Emellett az is egyedi élmény, hogy történelmi helyen álltam rajthoz, megannyi futóbolonddal, ahogy én szoktam nevezni” – fogalmazott a marosvásárhelyi születésű filozófiatörténész, aki 4 óra 26 perc alatt teljesítette a távot.

A Sapientia rektora szerint a napsütés és a szintkülönbségek is nehezítették a futást •  Fotó: Facebook/Sapientia EMTE Galéria

A Sapientia rektora szerint a napsütés és a szintkülönbségek is nehezítették a futást

Fotó: Facebook/Sapientia EMTE

A görögországi maraton nehézségeivel kapcsolatban Tonk Márton elmondta, számított az erős napsütésre és szintkülönbségre, de mindig verseny közben derül ki, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni. „A verseny szinte teljes egészében napsütésben zajlott, s bár már nincsen nyár, 22-23 fok volt. Fogalmazzunk úgy, hogy van ennél kellemesebb hőmérséklet is egy maratoni távhoz. A másik nehézséget a 300-400 méteres szintkülönbség jelentette, ez elég sok energiát felemészt, nyilván olyan amatőr szinten, amilyenen magam is mozgok, és még sokan, akik ott voltak” – részletezte az egyetemi oktató.

Tonk Márton arról is beszámolt lapunknak, hogy körülbelül nyolc éve fut rendszeresen, és hét éve vett részt első maratonján Kolozsváron. „Azóta az életem része. Azt szoktam mondani a feleségemnek, hogy függőségi szindrómával rendelkezem: ha kétnaponta nem tudok kimenni futni, nem tesz jót nekem” – magyarázta a Sapientia rektora,

akinek futófelszerelése mindig ott van az autójában, és abban hisz, hogy „az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen”.

A hétköznap rövidebb, hétvégén hosszabb távokat futó professzor szerint a maratonra való felkészülésnél az edzések típusa a mérvadó, de persze ez egyéntől és a fiziológiától függ. Rámutatott, ő a a maratonok előtt 30 kilométer körüli távokat tesz meg egyszer-kétszer, valamint terepen edz. „Jó barátommal, filozófus kollégámmal, Demeter Márton Attila egyetemi oktatóval szoktam terepen futni a kolozsvári Bükkben, amíg be nem építik teljesen. Remélem, erre nem kerül sor, mert az egy kincs ekkora város mellett” – hangsúlyozta lapunknak Tonk Márton.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 09., hétfő

Kallós-kvízzel és táncházzal várja az érdeklődőket a Népzenész Klub

Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.

Kallós-kvízzel és táncházzal várja az érdeklődőket a Népzenész Klub
Hirdetés
2026. március 08., vasárnap

Közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan

A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.

Közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan
2026. március 08., vasárnap

Böjtös és mindennapi ételek lencséből, amely a „szegények eledele” és a „bölcsek tápláléka”

Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.

Böjtös és mindennapi ételek lencséből, amely a „szegények eledele” és a „bölcsek tápláléka”
2026. március 08., vasárnap

„Zene nélkül nem tudnánk élni” – Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest

Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.

„Zene nélkül nem tudnánk élni” – Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest
Hirdetés
2026. március 06., péntek

Pumával, guanakókkal és kubai papagájokkal gazdagodott a Marosvásárhelyi Állatkert

Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.

Pumával, guanakókkal és kubai papagájokkal gazdagodott a Marosvásárhelyi Állatkert
2026. március 04., szerda

„Kulturális desszerttel” támogatnák a művészetet Kolozsváron

Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.

„Kulturális desszerttel” támogatnák a művészetet Kolozsváron
2026. március 04., szerda

Újabb hőmérsékleti rekordok jöhetnek 2026-ban

A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Újabb hőmérsékleti rekordok jöhetnek 2026-ban
Hirdetés
2026. február 28., szombat

Sehol a világon nem valósult meg teljesen a nemi egyenlőség a munkaerőpiacon

Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.

Sehol a világon nem valósult meg teljesen a nemi egyenlőség a munkaerőpiacon
2026. február 28., szombat

Piros, fehér, lila, zöld – Erdélyben szokatlanabbnak tűnő, finom fogások alapanyaga is lehet a hagyma

A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.

Piros, fehér, lila, zöld – Erdélyben szokatlanabbnak tűnő, finom fogások alapanyaga is lehet a hagyma
2026. február 28., szombat

„Az AI nem izzad a színpadon” – Halmen József lemezlovas, koncertszervező a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.

„Az AI nem izzad a színpadon” – Halmen József lemezlovas, koncertszervező a mesterséges intelligenciáról
Hirdetés
Hirdetés